Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig 27 munkásságát a későbbiekben, önálló tanulmányban szeretnénk bemutatni. Az alábbiakban így csak az önálló magyarországi unitárius egyházkor megalakulásának körülményeit tekintjük át. A mai Magyarország területén létrejövő Duna-Tiszamenti Egyházkor létrehozását először Márai Lajos keblitanácsos vetette fel a presbitérium 1902. május 18-i ülésén. Azzal érvelt, hogy a Budapesti Unitárius Egyház- község mellett már az Alföldön (Hódmezővásárhely) és a Dunántúlon (Polgárdi) is önálló egyházközség működik. A presbitérium felkérte Józant, hogy „az egyházalkotmányi, adminisztratív és pénzügyi szempontokat” megvizsgálva intézzen e tárgyban memorandumot az Egyházi Főtanácshoz.Öt hónap múltán megszületett a határozat: az Egyházi Főtanács úgy döntött, hogy' a budapesti, hódmezővásárhelyi és polgárdi egyházközségekből, valamint a hozzájuk tartozó leányegyházközségekből megalakítható a Duna-Tisza-menti Egyházkor, mint önálló esperesség.155 156 Ezzel egyidejűleg Józan Miklós esperesi kinevezést kapott. Ferencz József püspök levelében reményét fejezte ki, hogy „a nyugati részek rendezése és a Kolozs- Dobokai Egyházkörből való kiszakítása az egyház javára válik”.'157 158 A hivatalos levél mellett Ferencz József egy magánjellegűnek tekinthető püspöki iratban is megemlékezett az új esperességről: „1902. november 23-án szerveztem Budapesten a Duna-Tisza-menti új egyházkört. Ez új egyházkor megalakítását én indítványoztam, tekintettel azokra a nehézségekre, melyekkel a Királyhágón túli 3 anya-, több leányegyházközségünk és szórványok adminisztrálása járt. Mert a Kolozs-dobokai körhöz voltak ugyan beosztva, de adminisztrálásuk teljesen a püspökre nehezedett. Ezt hozta magával a dolog természete. E mellett azon egyházközségek a távoliét miatt elszigetelve Kolozs- dobokai egyházkörünktől, ennek közgyűléseiben sem vehettek részt, és így az egyházi élet, a vallásos szellem ébresztésére és ápolására szolgáló emez intézmények jótékony hatását sem élvezhették. Különben új indítványom az új egyházkor alapítása iránt az egyházi levéltárban megkapható, arra itt nem terjeszkedem ki. Csak miután az indítványt az egyházi főtanács is elfogadta, s az egyházkor szervezését reám bízta, erről kívánok itt pár sorban megemlékezni.”188 Az 1902. november 23-án megalakult Duna-Tisza-menti Egyházkor a kolozs-dobokai, aranyos-tordai, kiiküllői, marosi, székelykeresztúri, udvarhelyi, felső-fehéri és háromszéki mellett a kilencedik unitárius esperes- ségként jött létre, és négy anyaegyházközség - Budapest, Hódmezővásárhely, Polgárdi, illetve az 1902 nyarán alakult Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség - tartozott hozzá. A Duna-Tisza-menti Egyházkor ebben a szervezeti formában 1923-ig működött: a trianoni békediktátum következtében ekkor hivatalosan is megtörtént az erdélyi és a magyarországi egy*55 BUE. KT. jkv., 1902. május 18. - MUEMEL. IV/1/I/36. 156 Az EFT. 103/1902. (október 26.) sz. határozata: BUE. KT. jkv., 1902. november 5. - MUEMEL. IV/1/I/36. 157 BUE. KT. jkv., 1902. november 5. - MUEMEL. IV/1/I/36. 158 Ferencz József püspöki iratai. - EUEGyL.
