Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig 17 becsült értéke 36 ezer forint.87 1883. március 13-án a keblitanács hangos éljenzéssel fogadta a Fővárosi Tanács értesítőjét a kérelem kedvező elbírálásáról, az építési telek tulajdonba adásáról.88 Ekkor még nem fordítottak kellő figyelmet a telekadományozási okirat rendelkezéseire, amelyek szerint a telek térrajzán változtatni nem lehet, és az építmény kizárólag egyházi célokat - templom, gyülekezeti terem, lelkészi lakás, felekezeti iskola, püspöki vagy esperesi székhely - szolgálhat, vagyis a telken bérlakások, vendéglők és más szolgáltatóegységek nem építhetők. Az okirat azt is kikötötte, hogy az ingatlan nem idegeníthető el, jelzálog nem terhelheti, és a telket öt éven belül be kell építeni.89 A problémák 1884 februárjában kezdődtek, amikor a fővárosi Mérnöki Hivatal szakértői véleményéből kiderült, hogy a telek térrajza ferde, ezért mielőbbi kiigazítást igényel.90 A márciusban és áprilisban tartott két, rendkívüli közgyűlésen már megfogalmazódtak azok az aggodalmak, hogy' az egyházközség saját erejéből képtelen lesz megfelelő színvonalon beépíteni a telket.91 A fővárosi telekadományozási okirat rendelkezése ellenére egy külső vállalkozásban felépítendő bérház ötlete is felmerült. Újabb adománygyűjtő kampányra is gondoltak, Kozma Gyula presbiter pedig a projektet koordináló részvénytársaság megalapítását javasolta. Végül Székely Ferenc másodgondnokot bízták meg azzal, hogyr a tervezett változtatásról tájékoztassa a Fővárosi Tanácsot.92 * * * * * 1884. október 3-án Ferencz József püspök is részt vett azon a presbitériumi ülésen, amelyen bemutatták a - Fővárosi Tanács által egyelőre nem engedélyezett - bérház előzetes terveit. Ekkor kétemeletes, összességében „egyházi jelleget” mutató bérházat képzeltek el, amelynek első emeletén helyezkedne el az unitárius templom.98 1885. március 8-án az egyházközségi közgyűlés megbízta Pecz Samu műegyetemi tanárt" az épület terveinek elkészítésével. A közgyűlésen Hajós János gondnok aggodalmát fejezte ki, hogy már csak három év áll rendelkezésre a telek beépítésére, s ezért újabb adománygyűjtő kampány indítását javasolta,95 ez azonban nem vezetett eredményre. Az egy évvel későbbi közgyűlésen Hajós János bemutatta Pecz Samu terveit, s leszögezte: „gyenge anyagi voltunk miatt elkerülhetetlen az angol és amerikai 87 BUE. közgy. jkv., 1883. január 21. - MUEMEL. IV/l/I/35. 88 BUE. KT. jkv., 1883. március 13. - MUEMEL. IV/l/I/35. 89 BUE. KT. jkv., 1884. január 25. - MUEMEL. IV/l/I/35. 90 BUE. KT. jkv., 1883. május 17. - MUEMEL. IV/l/I/35. (A kiigazításra Wéber Antal városi mérnöknek köszönhetően, 1885 tavaszán került sor.) 91 BUE. közgy. jkv., 1884. március 4.; április 1. - MUEMEL. IV/l/I/35. 92 BUE. közgy. jkv., 1884. április 1.. - MUEMEL. IV/l/I/35. 98 BUE. KT. jkv., 1884. október 3. - MUEMEL. IV/l/I/35. 99 Pecz Samu (1854-1922) építész, műegyetemi tanár Schulek Frigyes, majd Hauszmann Alajos irodájában szerzett szakmai gyakorlatot. A Budapesti Unitárius Egyházközség temploma mellett ő építette a debreceni Kossuth utcai református templomot (1888), s ebben az időben jelentette meg A protestáns templomok építéséről című kismonográfiáját. Nevéhez fűződik a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom, a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok (1896), valamint a városligeti Fasori evangélikus gimnázium és templom (1905) megépítése is. Az 1890-es évek közepén unitárius hitre tért át, és a budapesti egyházközség tagja lett. 98 BUE. közgy. jkv., 1885. március 8. - MUEMEL. IV/l/I/35.
