Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 3. szám - TANULMÁNY - Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon a kezdetektől az önálló egyházkörig (1902)
18 Egyháztörténeti Szemle XIII/3 (2012) hitrokonokhoz fordulni.”96 Az áprilisi keblitanácsi ülésen felmerült, hogy érdemes lenne ismét megkeresni az angol unitáriusok titkárát, az erdélyi és magyarországi ügyek iránt őszintén érdeklődő Henry Jersont, valamint az erdélyi unitáriusok pártfogóját, az alapítványtevő Berde Mózest.97 Az 1887. március 6-i közgyűlés megállapította, hogy - miután a fővárosi telekadományozási okirat rendelkezésében szereplő határidőig már csak egy év van hátra - a Budapesti Unitárius Egyházközség önerőből nem képes felépíteni templomát.98 99 Az ezt követő időszak presbitériumi ülésein többféle megoldási javaslat merült fel: Az egyik ötlet az volt, hogy az egyházközség 120 ezer forint összegű kölcsönt kér a kolozsvári EKT-tól, évente 5-6 százalékos kamat mellett, s lehetővé teszi, hogy az Egyházi Főtanács jelzálogjogot jegyeztessen be az épületre." Az EKT azonban nem támogatta az egyházközségi javaslatot, mert nem kívánta kockáztatni az Egyházi Főtanács vagyonát, s ezért célszerűbbnek találta, hogy a templomot és a bérházat egy vállalkozó építse fel saját kockázatára.100 Egy másik javaslat szerint az egyházközség visszaajánlotta volna a telket a Fővárosi Tanácsnak, s az így kapott 36 ezer forintból egy szerényebb templomot épített volna.101 Az 1887. májusi rendkívüli közgyűlésen Székely Ferenc másodgondnok javaslatára végül úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a Fővárosi Tanáccsal a telekadományozási okirathoz kapcsolódó szerződés módosításáról.102 Székely Ferenc júniusban meg is kezdte a tárgyalásokat a Fővárosi Tanáccsal: előbb informálisan egyeztetett az unitarizmussal rokonszenvező városatyákkal, majd hivatalosan is előteijesztette az egyház- község kérését. Azzal érvelt, hogy az unitáriusok felépíthetnének ugyan egy olcsóbb kivitelezésű imaházat, de az épülő Országház, minisztériumok és bérpaloták szomszédságában ez méltatlan megoldás lenne. Ezért három- emeletes bérházat terveznek, amelyben domináns marad az egyházi jelleg, és a Budapesti Unitárius Egyházközség önerőből legalább 45 ezer forinttal hozzájárul az építkezés költségeihez. A fennmaradó összegre hitelt vennének fel, amelyet - jelzálogjog bejegyzése mellett - legkésőbb 1920-ig kellene visszafizetni. 103 A Fővárosi Közgyűlés 1887. június 28-i ülésén a beterjesztett kérelmet jóváhagyta, így szeptembertől - a nagy összegű hitelfelvétel elkerülésére törekvő — presbitérium már azon fáradozott, hogy olyan vállalkozót találjon, aki saját kockázatára felépíti a bérházat és a templomot.104 1887 októbere és 1888 márciusa között a Budapesti Unitárius Egyház- község presbitériuma által megbízott tárgyaló delegáció - Derzsi Károly, Hajós János és Székely Ferenc - három építési vállalkozóval tárgyalt: Kéhler Napóleonnal, Bobula Jánossal, valamint a Holtzspach A. és Fia 96 BUE. közgy. jkv., 1886. március 28. - MUEMEL. IV/1/I/35. 97 BUE. KT. jkv., 1886. április 20. - MUEMEL. IV/l/I/35. 98 BUE. közgy. jkv., 1887. március 6. - MUEMEL. IV/l/I/35. 99 BUE. KT. jkv., 1888. március 28. - MUEMEL. IV/1/I/35. 100 Az EKT. 104. sz. leirata: BUE. KT. jkv., 1888. június 23. - MUEMEL. IV/l/I/35. 101 Püspöki vizsgálószék jkv., 1887. március 29. - MUEMEL. IV/l/I/35. 102 BUE. közgy. jkv., 1887. május 21. - MUEMEL. IV/1/I/35. 108 BUE. KT. jkv., 1888. június 23. - MUEMEL. IV/l/I/35. 104 A Fővárosi Tanács 13/243/4. sz. értesítése: BUE. KT. jkv., 1887. október 5. - MUEMEL. IV/l/I/35.
