Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
24 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) meglepő, hiszen csak mint egyházi személyek szemlélődtek. Azt nézték, hogy mit volna jó átvenni az illető országból. Beszámolóját a főelőadó azzal a megállapítással zárta, hogy ezeknek á véleményeknek a képviselői nem vették figyelembe a történelmi múltat és az ország sajátosságait.68 A záró gondolattal a főelőadó saját egyházpolitikai elkötelezettségét, elfogultságát bizonyította. Abban igaza volt, hogy- a lengyel és jugoszláviai helyzet lényegesen eltért a mienkétől, de arról megfeledkezett, hogy ennek egyházpolitikai következményei a mi viszonyaink között azért voltak mások, mert az állami politikát sokkal inkább vezérelhették a mi esetünkben Moszkvából, mint a másik két országban. Csehszlovákia és Románia megítélésében elsősorban a belpolitika, az egyes egyházak közötti történelmileg kialakult vagy erőszakkal kialakított erőviszonyok játszottak döntő szerepet. AII. Vatikáni Zsinat vállalkozott arra, hogy a gyorsan változó világban támpontokat adjon a hívek számára, de azt nem vállalhatta magára, hogy az egyes nemzeti egyházak számára receptet adjon. Shvoy Lajos felismerte annak szükségességét, hogy a papság, a hívő megismerkedjen a zsinaton elhangzottakkal, a határozatokkal. A tájékoztató előadások, amelyek 1966. március 6. és április 13. között hangzottak el, a főelőadó értékelése szerint csak ismertető jellegűek voltak, feladatokat nem szabtak meg. Hiányolta a főelőadó, hogy az előadók a hazai viszonyokról nem szóltak, a zsinati határozatokat nem vonatkoztatták a hazai helyzetre. Erre különösen Az egyház a modern világban című konstitúció kínált lehetőséget. Az előadó - dr. Németh László - a konstitúció társadalmi kérdésekkel foglalkozó részeit kihagyta. A megyében a papság zöme - állította a főelőadó - még a Rerum Novarum időszakában él, és XXIII. János pápa koncepciójáig sem jutott el. Úgy látta, nincs különösebb csodálni való azon, hogy az előadók nem tudták definiálni, a modern világban hogyan kell viselkedni, élni, dolgozni a papoknak Magyarországon, a szocializmus körülményei között.69 A bíráló észrevételek a maradiságot, a konzervativizmust vetették a megye papságának a szemére. Modernnek lenni a főelőadó szerint annyit jelentett, mint elfogadni a fennálló társadalmi rendet, azzal teljes mértékben azonosulni. Érthető, hogy sem dr. Németh László, sem a többi előadó, akit a püspök bízott meg, nem vállalkozott és nem is vállalkozhatott politikai állásfoglalásra, mert ez veszélyes volt. Lovrek Károly meglehetősen sokat foglalkozott a II. Vatikáni Zsinattal, ami azt bizonyítja, hogy a keleti politika (Ostpolitik) újra tematizálta a Vatikán és a szovjet blokk viszonyát, s új utat nyitott a kapcsolatokban. Ez pedig az előrelépés perspektíváját nyitotta meg a szemben álló felek számára. 68 Összefoglaló nagy jelentés. Székesfehérvár, 1965. július 1. - FML. 0033/1965. 69 Jelentés az 1966. I. félévi munkáról. Székesfehérvár, 1966. július 2. - FML. 0040/1966.
