Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fejes János - Kőszeghy Miklós: Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban?
Közlemények Rajtunk a Vízözön - Egy ősi történet új funkcióban? Fejes János - Kőszeghy Miklós I. Bevezetés A mítoszok újra feldolgozása a modern kultúra egyik legújabb és egyre népszerűbbé váló jelensége, melynek kutatására a tudománynak több figyelmet kellene szentelnie. A 20. század közepén kialakuló New Age és „új vallási mozgalmak” megjelenésével az antik világ kultúrája új értelmezést nyert a jelen kor embere számára.’ A New Age gondolati körének alapja egy asztrológiai megfigyelés: a 2000. évvel belépünk a Vízöntő csillagjegy korszakába, amely a mozgalom támogatói szerint nagy változásokat fog hozni a világ életében. Az embereket e gondolatkör szerint egyfajta új öntudatra fogja ébreszteni az új korszak, amely alapján a világ sokkalta összefüggőbb részletekből áll, az ember többre hivatott, mint amit eddig tett. Ez a többre való elhívatás, többlet képességeket is feltételez, melyekhez különféle módszerekkel lehet eljutni, ezek kutatása és kialakítása a New Age legfontosabb következménye, a rengeteg féle „új vallási mozgalom”. A New Age inkább jelenség, mint ideológia, mert túlságosan szerteágazó, az irányzatban nem tapasztalható semmi jele valamiféle egységes „dogmatika” meglétének. Társadalmi hátterét a szekularizáció, a keresztény egyházak hatalmának és jelentőségének ledöntése, a korábban ismert és elismert gyökerek megtagadása, újra értelmezése biztosítja Európában és az USA-ban.* 2 3 Mára a New Age, főként a nyugati világban nem csak egy elkülönülő réteg vallási mozgalma, hanem a mindennapok része. Lényege minden esetben a kultúra bizonyos fokú kritikája. Fontos elem a New Age teória és praxis kialakításában a nyugati ezotéria, misztika és okkultizmus, amely segítségünkre lehet a társadalom megjavítására, azonban nem új keletű, hanem régen háttérbe szoruló jelenség a nyugati társadalomban.3 Az újonnan fellelt szimbólumok pedig rengeteg régi-új jelentést tartalmaznak.4 ’ Jelen bevezető szakasz csak nagyon távoli igazodási pontokat kiván felvillantani a New Age töménytelen irányzata, és az általuk felelevení- tett/alkalmazott kulturális jelenségekből. Ezek egyik kardinális pontja az antik kultúrák iránti érdeklődés, de ez csak egy apró szelete e folyamnak. Ezek remek összefoglalását ld.: Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Abaliget, 1997. 2 Brink, Serena: The New Age: A Modern Synthesis of Mysticism. In: Agenda, 1992. No. 15. (Women and Health.) 1992: 7-11. p. 3 A nyugati világ és az okkultizmus történetének középkori aspektusához nyújt remek eligazítást: Le Roy Ladurie, E.: Montaillu - Egy okszitán falu életrajza. Bp., 1997. 440-460. p. Az itt olvasható megállapítások nagy része mutatis mutandis a történelem más korszakaira nézve is magában hordoz releváns információkat. 4 Ennek kiegészítő folyománya a mitológia iránti érdeklődés, nem csak a New Age követői között. A mítoszok újfajta, individuális értelmezése a New Age számára (is) jelentős szimbólum értelmezés jelenségrendszerébe tartozik,
