Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
18 Egyháztörténeti Szemle XIII/1 (2012) 2. A püspökök ordináriusi jogkörükben teljesen szabad kezet kapnak, az állam semmibe sem szólhat bele és érvényét veszíti az Elnöki Tanács 1957-ben hozott hírhedt 22-es számú rendelete. 3. A mozgalmi papoknak lényegében vissza kell vonulni, mivel kompromittálták magukat, és a vezetés a nem mozgalmi (békepapi) és nem is szélsőségesen „reakciós” papok kezébe kerül. 4. A szovjet csapatok kivonulnak, és az államnak ereje sem lesz beleszólni egyházi ügyekbe. 5. Új püspökök lesznek, természetesen az apostoli kormányzók és az olyan püspökök helyett, akik az állammal normális kapcsolatot tartanak fenn. Természetesen Shvoy Lajos marad, sőt megerősítik, így került volna a hírek szerint Kisberk Imre Veszprémbe vagy - egy másik variáció szerint - Győrbe. 6. A Mindszenty-kérdés végleges megoldásában is sokan reménykednek. A békepapok félelmét Miklós Imrének, az ÁEH elnökhelyettesének egy országos értekezleten elhangzott állásfoglalása feloldotta. A Vatikán és a magyar állam tárgyalásairól« lényeges dolgokat a közvélemény nem tudott meg, csak a nyugati rádiók híradásai tájékoztattak. A tárgyalásokhoz megfelelő légkört is kellett teremteni. Erre szolgált a miniszteri biztosság megszüntetéséről az ÁEH elnökének üzenetében közölt hír. Erről többet még a főelőadó sem tudott. Amikor a püspökkel ismertették az üzenetet, azért meglepődött, mert nem várta még. A püspök figyelmét arra is felhívták, hogy ez az előlegezett bizalom nem az ő, hanem általában a magyar egyház, a Szentszék és a magyar állam jó viszonyának a következménye. A miniszteri biztosság feloldásáról Shvoy közvetlen környezetén kívül még senki nem tudott, és azok is nagyon óvatosak voltak, nem nyilatkoztak. Némi iróniával kommentálta azt a hírt is, hogy Shvoy Lajos és Kisberk Imre dicsérő levelet kaptak a Vatikántól, s ennek az lett a következménye, hogy a főpásztor kitüntetést kap majd Rómából, Kisberk Imre pedig győri püspök lesz. Az aulán belül csak annyi lett a biztosság feloldásának egyetlen következménye, hogy Shvoy Lajos aktivizálta Halász Ervint, aki személyi titkárként átvette az adminisztratív teendők irányitá- sát, s ezzel kikapcsolta a püspöki irodaigazgatót, Mórász Pált. A püspököt figyelmeztették e lépés veszélyére. Az állam és az egyház kapcsolatának újraértelmezése a főelőadó szerint fontos kérdéssé vált. A papok az egyház államtól való függőség megszüntetését követelték, revízió alá akarták venni az 1950-ben kötött megállapodást, mert azt sokak szerint a „békepapok” kötötték. Sajátos megfogalmazásban értékelte a politikai törekvések egyházakra gyakorolt hatását a főelőadó. Úgy látta, a demokratizmus szele, amely mind a katolikusokra, mind a protestánsokra egyaránt érvényes volt, éreztette hatását az 3 S3 A Vatikán és a Magyar Népköztársaság diplomáciai kapcsolatainak érzékeny és kevéssé ismert pontjait tálja fel alapművében: Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a 60-as években. Bp., 2005.
