Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár János: Az 1962-es kolozsvári református püspökválasztás és a Szekuritáté
72 Egyháztörténeti Szemle X1II/2 (2012) valamit, mind Csutak Csaba, mind Péntek Árpád értékes személyiségek, akik előtt szép jövő állhat, de túl fiatalok lévén, egyházmegyei vezetői gyakorlat nélkül, püspökjelölti listára kerülésük nagyon rossz visszhangot keltene a hívek és a lelkészi kar körében [...] Magasabb tisztségekre 10-15 év múlva jöhetnének számításba. »Vasilescu«” Az iroda jegyzete: „1962. 04. 03-án kapcsolatba léptünk Vasilescu ügynökkel Déván. A kolozsvári református egyházkerületben fontos tisztséget visel, ezért a püspökválasztásról folyt a tárgyalás. Szükségesnek ítélvén Kolozsvárra küldését, a feladat teljesítése után április 8-án jelentkezett a jelöltekre vonatkozó listával. [...] Miután a fentiek szerint bemutatta a helyzetet, az ügynököt szembesítettük azokkal az adatokkal, amelyek ellentmondanak egyes személyek jelölésének, mint Csipo [sic! A név bizonyosan elírás, ilyen nevű lelkész nem volt a korszakban], Juhász, Tőkés és mások, hogy állami szempontból és a tisztség tekintélyét figyelembe véve nem érdemlik meg a püspökséget. Az ügynök egészséges magatartást tanúsított a hallottak iránt, kijelentette, ezekről nem volt tudomása, és a jövőben figyelembe veszi azokat. Fentiek alapján az ügynök Bukarestből való visszatérése után, Csutak, Nagy Gyula, Teleky és mások felé fogja irányítani a tömegek figyelmét, akik egészségesebb magatartást tanúsítanak. Az ügynökön keresztül végrehajtott intézkedés kimozdította a holtpontról a jelölések kérdését. A jelölteket más ügynökök is támogatni fogják, akárcsak a vallásügyi főbiztos, minthogy az intézkedés tekintetében loan Onac főhadnagy megkapta a szükséges utasításokat, alulírott részéről, aki részt vett a jelzett megbeszélésen. A nekünk tetsző jelöltek: Csutak Csaba és Nagy Gyula. Megjegyezzük, hogy a III. ügyosztály 4. Irodája mostanáig nem intézkedett, hogy Vasilescu ügynökön keresztül dolgozzon, akitől nagymértékben függ a püspök megválasztása, noha alulírottól megkapta a szükséges utasításokat, amikor 1962. február 5. és 10. közt a tartományba utazott.37 A református problematika akcióterve is előirányozta ezt a feladatot. Vasilescu ügynök konkrét feladatokat kapott a püspökjelöltek megnevezésére nézve, illetve arra, hogyan kell dolgoznia és pozitívan befolyásolnia ahhoz, hogy le ne lepleződjön. Az ügynök a dévai egyházközséggel kapcsolatban is kapott feladatokat, mert nem vagyunk velük teljesen tisztában. Avram Mihut biztonsági százados.” Mihut feljegyzéséből levonható konzekvenciák: 1. Dávid Gyula ekkor már nem tartozott a jelöltek közé. 2. A Szekuritáté, noha elfogadta Nagy Gyula jelölését, továbbra is Csutak Csabát támogatta, s a főgondnok- ügynököt is az ő népszerűsítésére szólította fel még április 20-án, május lies végrehajtási határidővel. 3. A Szekuritáté az egyházkerület által elfogadott és felterjesztett jelöltlistán szereplőket a fent említettek kivételével elutasította. Az egyházkerület a püspökjelöltség kérdésével hivatalosan az 1962. május 24-én tartott „igazgatótanácsi értekezleten” foglalkozott, aminek a 37 Itt a margóra a kolozsvári felettes tiszt a következőket írta: „Onac főhadnagy! Milyen utasításokról van szó? Azonnal jelentse, miért nem hajtotta végre!” ACNSAS. I017752/2/27-32. sz.
