Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNY - Bertalan Péter: Fejér megye egyházpolitikai mozgásai, 1957-1968
Fejér megye egyházpolitikai mozgásai 17 félelem, valamint az egzisztenciális félelem is erőteljesen befolyásolta a főelőadó nézőpontját.s0 Az 1963 második negyedévéről készült jelentés végén a főelőadó panaszkodott. Szomorú tényként említette, hogy Fejér megye papjainak jó része még 1949-nél tart az állam politikájának értékelésében. Egy pap kijelentette: nem tudta, hogy az egyházügyi megbízottat akkor is fel lehet keresni, ha nem hívatja, bizonyára fél attól, akit az állam a papok ledorongo- lásáért fizet. Volt, aki az ellen emelte fel szavát, hogy párttag gyermeke nem járhat hittanra. Volt olyan is, aki Marx és Engels jelentőségét elismerte, de véleménye szerint még nagyobb lenne az, aki a kommunizmusról lefejtené a materializmust. A katolikus papok magatartása abban is kifejeződött, hogy a megyei politikai tájékoztató előadásokon a meghívott 50-60 főből 30 jelent meg. A katolikus bizottságon belül Mórász Pál kanonok, Becse Ferenc esperes és Mátyás Kálmán püspöki irodaigazgató végeztek kiemelkedő munkát.s* A politikai nyomás továbbra is erősen nehezedett az egyházakra, melyeknek vezető testületéiben az állam igyekezett a számára lojális papokat pozícióhoz juttatni. A káptalan összetétele 1962-ben kedvezően változott a javunkra - írta jelentésében a főelőadó. Azzal, hogy a katolikus egyházmegye két új tényleges kanonokját, valamint Mátyás Kálmánt „haladó gondolkodású, pozitív” embereknek minősíthette a főelőadó, a káptalannak már a rendszer iránt 5 lojális és két „ingadozó” tagja lett.s2 „Az egyházaknak kell alkalmazkodniuk hozzánk és nem fordítva” — a változó kontextusban Az 1964-65-ös esztendő egyházpolitikai szempontból azért fontos, mert 1964-ben megszületett a magyar állam és a Vatikán között a részleges megállapodás, s a következő évben befejeződött a II. Vatikáni Zsinat. A két eseménysor nem független egymástól, sok szállal kapcsolódott össze. A Vatikánnal kötött egyezmény lazított a többi keresztény egyház bilincsein is hazánkban, a zsinat pedig meghirdette valamennyi keresztény egymásra találásának újszerű - a protestánsok által már több évtizede felvetett - gondolatát. A két fontos esemény korabeli megítélésének közös vonása volt a reménykedő bizonytalanság mind egyházi körökben, mind a lakosság ez iránt érdeklődő részében. Az egyezménnyel kapcsolatos elvárások sokfélék. Ezek foglalkoztatták a középszintű, azaz a megyei vezetést is. Ezért vált szükségessé, hogy 1964. január 23-án a megyei tanács elnöke fogadja a katolikus bizottság tagjait. A jelentésben a főelőadó úgy fogalmazott, hogy mind megyei, mind országos viszonylatban lábra kapott a reakciónak az a híresztelése, hogy lényeges változások történnek az állam és egyház viszonyában, és ennek következtében a mozgalmi papok elmarasztalásban részesülnek. A híresztelés lényege a következő volt: 1. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnik, és mint egy alosztály működik majd a Művelődésügyi Minisztérium keretén belül. * 51 5° FML. 0046/1966. 51 Jelentés 1963. október 1-től december 31-ig. Székesfehérvár, 1964. január 2. - FML. 002/1963. s2 Uo.
