Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Galo Vilmos: A Beretkei Református Árvaház története (1929-1944)

44

Egyháztörténeti Szemle XII1/2 (2012)

dagasztani, sütni, főzni tanultak, míg a fiúk kosárfonásban és kertészkedésben szereztek jártasságot.z6

Az árvák egészségi állapotáért Dr. Rothman Sándor tornaijai orvos felelt, a munkájáért kapott honoráriumot több alkalommal az általa, az árvaház megsegítésére létesített Rothman-alapítvány számlájára utalta. A kiváló orvosi ellátásnak is köszönhető, hogy az árvaházban nem fordult elő

haláleset.zz

Az első évtől kezdve minden esztendőben gondoskodtak arról, hogy az árva gyerekeknek felejthetetlen nyári vakációjuk legyen. Az ún. nyaraltatási akció során olyan családok jelentkezhettek az árvákért, akik hajlandóak voltak gondoskodni a gyerekek nyári ellátásáról.78 A nyaraltatási program idővel olyan sikeressé vált, hogy például 1933-ban 39 árvából 35-öt tudtak elhelyezni családoknál a nyári időszakra. Ez jelentős anyagi megtakarítást is eredményezett az árvaháznak.z« .

Az árvaházat ért támadások

A Beretkei Árvaháznak - főként az első években - voltak ellenzői is, nemcsak támogatói. Dusza János gömöri esperes már az intézmény megnyitását követő első egyházmegyei közgyűlésen javasolta, hogy a jelenlévők tiltakozzanak „minden olyan törekvés ellen, amely akár nyílt, akár rejtett formában” az árvaház megszüntetését célozza.76 77 * 79 80 Ugyanebben az évben Bácsy Gyula a tiszáninneni egyházkerület közgyűlésére felterjesztett árvaházi jelentésében írta: „Amit sohase mertünk volna hinni, ellenségei is vannak az árvaháznak, akik, ha lehetne, már ma megsemmisítenék, és nem segíteni, hanem ártani igyekeznek.”81 Az árvaházzal szemben leggyakrabban felhozott vád a túl magas fenntartási költségére vonatkozott. Az intézet irányítói szerint azonban ennyi pénzre szüksége volt az árvaháznak, hogy az árvák kulturált környezetben nőjenek fel. „Tény az - fogalmazta meg Tornallyay Zoltán a konvent állandó bizottságának egyik ülésén —, hogy a beretkei árvaház nem akarja utánozni a marcelházai árvaházban uralkodó állapotokat, ahol a gyermekek földes házban és ketten egy ágyban vannak elhelyezve. De urakat sem akar nevelni, és egyedüli luxus benne a tisztaság.”82 Ugyanezen az ülésen Tornallyay immáron nevesítve kért magyarázatot az árvaház működését ért támadásokra:

76 Soós, 1935/a. (40) 50. p.

77 GÉRECZ, 1938. 40-41. p.

78 CSABAY, 1931/a. (9) 11. p.

79 Soós, 1935. (Melléklet az 56. számhoz) 170. p.

80 CSABAY, 1931/a. (9) 13. p.

81 A Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület 1930. évi október hó 9-én Kassán megtartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. Szerk.: Magda Sándor. H. n., 1930. (15) 84. p.

82 Dusza, 1932/a. (2. számú melléklet) 159. p. A Nehézy Károly kezdeményezésére alapított marcelházi árvaház 1928. április 2-án nyitotta meg kapuit 2 árvával. 1931-ben az árvaház a Léva mellett fekvő Kiskoszmályba költözött. 1934-ben a Barsi Református Egyházmegye tulajdonába került az intézményt.