Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Galo Vilmos: A Beretkei Református Árvaház története (1929-1944)
30 Egyháztörténeti Szemle XIII/2 (2012) gyei, egyházkerületi és konventi jegyzőkönyvek és a vonatkozó szakiroda- lom feldolgozására, továbbá Gérecz Lajosné (született Végh Mária), egykori beretkei árva birtokában levő hivatalos dokumentumokra támaszkodik. Előzmények 1928. május 3—án és 4-én Rimaszombat városa református leánykonferenciának adott otthont. A nagy érdeklődés mellett megtartott rendezvénynek a presztízsét nagyban emelte, hogy elnökének a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét, egyben az Egyetemes Egyház kon- ventjének elnökét, Pálóczi-Czinke Istvánt választották. A mintegy 350 résztvevő Szlovákia és Kárpátalja olyan kiváló református lelkészeinek az előadásait hallgathatta, mint dr. Kenessey Kálmán, Bácsy Gyula, Galambos Zoltán, Zsemlye Lajos vagy Szőke István. A beszámolók szerint a kiváló hangulatban megtartott összejövetel messzemenően elérte a szervezők célját, a fiatal leányok hitbéli elmélyülését és lelki megújulását.2 Esetünkben azonban az összejövetel egy másik szempontból érdemel megkülönböztetett figyelmet. A rendezvényen megjelent nagyszámú lelkész és világi részvételével megtartott közös értekezleten ugyanis Bácsy Gyula,3 4 5 a kárpátaljai kerület missziós lelkésze felvetette az akkor épp új gazdát kereső rozs- nyói gyógyfürdő szálloda-épületének egy árvaház és belmissziós központ céljaira való megvásárlását. A felvetés maradéktalanul elnyerte a résztvevők tetszését, és döntés született annak az egyetemes konventhez való felterjesztéséről. Mielőtt még azonban a javaslat a konventi közgyűlés asztalára kerülhetett volna, a Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyház Egyetemes Konventje Elnöki Tanácsának* a konferencián megjelent tagjai május 5-én Rozsnyóra utaztak, szemügyre vették a megvételre javasolt objektumot, majd egy rögtönzött ülést tartva - a konvent utólagos beleegyezésére számítva — az épület megvásárlása mellett döntöttek.3 A vásárlásra vonatkozó adásvételi szerződés tervezetét a május 31-én Rozsnyón tartott rendkívüli ülésen terjesztették a konvent elé, mely azonban - igaz, mindössze egyetlen szavazatkülönbséggel - a vásárlás elhalasztása mellett foglalt állást. Voltak, akik az épületért kért összeget (400 000 Ke) minősítették túl magasnak, míg mások Rozsnyó városát nem tartották megfelelő helynek egy református magyar árvaház létesítésére. E- mellett a konvent 2 Magda Sándor: A rimaszombati leánykor. In: Református Egyház és Iskola, 1928. 20. sz. 1-3. p. 3 Bácsy Gyula (1873-1943) lelkész, árvaházi igazgató. Szolgálatát 1897-ben kezdte, több kárpátaljai gyülekezet, majd 1925-től a Kárpátaljai Egyházkerület missziós lelkésze. Később beretkei (1928-1935), majd a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület missziós lelkésze (1928-31), később a beretkei árvaház igazgatója (1929-35). 1935-ben visszaköltözött Kárpátaljára, ahol a munkácsi és a nagyszőlősi árvaházak igazgatója, illetve püspöki titkár (1935-39). Galo Vilmos: Arcképek a Beretkei Református Árvaház történetéből. In: Gömörország, 2011. 3. sz. (továbbiakban: Galo, 2011.) 37-40. p. 4 Ez idő szerint a konvent elnöki tanácsának és a tiszáninneni egyházkerület elnökségének a tagjait ugyanazon személyek alkották. 5 Pálóczi-Czinke István: Kérő szó a református árvaház érdekében. In: Református Egyház és Iskola, 1928: 21. sz. (továbbiakban: Pálóczi-Czinke, 1928.) 1-2. p.