Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)

2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Galo Vilmos: A Beretkei Református Árvaház története (1929-1944)

A Beretkei Református Árvaház története, 1920-1944

31

határozatot hozott egy bizottság felállításáról is, melynek feladata egy körültekintőbb javaslat elkészítése volt a következő ülésre.6 7

A konvent döntése ellentétes reakciókat szült, mely kapcsán az egyház hivatalos lapja, a Református Egyház és Iskola hasábjain éles vita bontakozott ki. Komoly ellenérzést leginkább a Gömöri Református Egyházmegye lelkészi karának soraiban keltett, akik a rimaszombati leánykonferencián majd’ teljes számban képviseltették magukat, és a rozsnyói fürdő megvásárlásának lelkes támogatói voltak. Ők úgy érezték, a konvent egyes tagjai elgáncsolták az árvaház felállítására irányuló törekvésüket, és a sze- retetház ügyét - sok korábbi építő javaslathoz hasonlóan - oktalan halogatásukkal és túlzott óvatosságukkal lassú elhalásra ítélték. Kövér Árpád tornaijai lelkész elmarasztaló cikket jelentetett meg a hivatalos lap július 1- jei számában, cselekvésképtelenséggel és a cselekedni vágyók akadályozásával vádolva az egyetemes konventet.? A gömöri lelkészek a július 4-én Rozsnyón megtartott egyházmegyei lelkészértekezleten végül önálló cselekvésre szánták el magukat, határozatilag mondták ki egy árvaház felállításának szükségességét, a helyre vonatkozóan azonban nem határoztak, „mert a fő dolog az, hogy az eszme megvalósuljon”, s cselekvésre kérték föl az egyházmegyei közgyűlést.8 A gömöri egyházmegye július 30-án Szalócon tartott rendes közgyűlésén foglalkozott a felterjesztéssel. Tornallyay Zoltán9 egyházmegyei főgondnok a gyűlést megnyitó beszédében szintén a szeretetház mielőbbi létrehozása mellett foglalt állást:

„Meg kell szerezni egy objektumot, legyen az kicsi vagy nagy, és szerezze azt meg akár az egyetemes egyház, akár a kerület, akár egy egyházmegye vagy egy egyház, de cselekedni kell. Meg kell végre mutatnunk, hogy élünk és élni akarunk. [...] Nem tudjuk mi mindent rejthet méhé- ben ennek a szeretetháznak a megalkotása. Én ettől és az ezt életre keltő lelki megmozdulástól várom egyházi életünk sok krónikus bajának

6 A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Ref. Egyház Konventje Rozsnyón 1928. évi május hó 31-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. Szerk.: Patay Károly. H. n., 1929. (8) 5. p. Megjegyzés: Az egyházmegyei, egyházkerületi és konventi jegyzőkönyvekre való hivatkozáskor első helyen (zárójelben) a napirendi pont száma szerepel, s ezt követi az oldalszám.

7 Kövér Árpád: Cselekedjünk! In: Református Egyház és Iskola, 1928. 27. sz. 2-3- P8 A Gömöri Református Egyházmegye 1928. évi július hó 30-án Szalócon tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. Szerk.: Csabay Pál. H. n., 1928. (továbbiakban: Csabay, 1928.) (14) 23. p.

9 Tornallyay Zoltán (Tornaija, 1882 - Tornaija, 1946) földbirtokos, építész- mérnök, református egyházkerületi főgondnok. Iskoláit Tornaiján, Gömörön és Losoncon végezte. Építészmérnöki diplomát a budapesti műegyetemen szerzett 1905-ben, majd ugyanitt négy évig volt tanársegéd. Ezt követően Takáts Lászlóval közösen tervezői irodát nyitott a fővárosban, és 1914-ig itt dolgozott. 1914 és 18 között katonai szolgálatot teljesített, majd a háború végével visszaköltözött Tornaijára, ahol élete végéig aktív közéleti szerepet játszott. 1922 és 29 között a Gömöri Református Egyházmegye gondnoka, 1929 és 39 között a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka volt. Ld.: Galo Vilmos: Tornallyay Zoltán, az építész és közéleti ember. In: Gömörország, 2005. 2. sz. 28-39. P-