Egyháztörténeti Szemle 13. (2012)
2012 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - A. Molnár Ferenc - Oszlánszki Éva: A Szenci Molnár Albert fordította zsoltárok szöveghagyományozódása a mai magyarországi református énekeskönyvben
Közlemények A Szenei Molnár Albert fordította zsoltárok szöveghagyományozódása a mai magyarországi református énekeskönyvben* A. Molnár Ferenc - Oszlánszki Éva A Szenei Molnár Albert által fordított verses zsoltároknak (Psalterium Ungaricum; Hernborn, 1607) a magyar protestáns (református) éneklésben és a magyar irodalomban való kivételes jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni. Nincs még egy ilyen énekcsoport, amelyet, illetve amelynek egyes részeit a hívők egy jó része mintegy négyszáz éve énekel, s amely a magyar nyelvhasználatra és irodalomra szintén hatással volt. Alexa Károly például egy egész kötetet állított össze a zsoltárátköltésekből, zsoltárparafrázisokból és azokból a magyar versekből, amelyek a bibliai zsoltárok és a Szenei Molnár fordította verses zsoltárok hatását mutatják.* 1 „orgonaszó orgonaillat | ónkarikás ablaktányérok | lépesméz-ízű zsoltár | életem pünkösd-évszaka | lelkem pünkösdi itala | máig zsongító óborom | nyelvem petőfi sándora | albertus molnár” - írja például az Egy csokor orgona mellé című versében a kisebbségi létben élő, erdélyi Kányádi Sándor. A prózaírók közül pedig ezúttal csak Németh Lászlóra hivatkozunk, aki Szenei Molnárt költőként is nagyra tartotta, és többek között ezt írta: „Ennek az énekeskönyvnek a rendkívüli jelentősége a magyar életben épp az volt, hogy a Molnár Albert ideje óta készült, s egyetlenegy magyar református sem nőhetett föl anélkül, hogy a lelkén ne formáljon [...] A régi magyarság s a legújabb közt a Református énekeskönyv egyike a legfontosabb földtani hidaknak.” Molnár zsoltárait „hő, nagyság, vallásos és magyar lelkesedés” hozta létre.2 Valóban, nem egy adatunk van arra, hogy egyházi énekeit, elsősorban a Szenei Molnár fordította zsoltárokat a (régi) reformátusság igen jól ismerte. Például Csűry Bálint, a Debreceni Egyetemnek a szamosháti Egri faluból származó magyar nyelvész professzora azt írja, hogy ők gyermekként a zsoltárkönyvből és a Bibliából tanulták meg a folyékony olvasást. S a faluban többen otthon is rendszeresen énekeltek zsoltárokat, a templomba pedig a híveknek nem volt szükséges énekeskönyvet vinni, mert az énekeket kívülről tudták.,Azelőtt pedig, míg orgona nem volt, egy iskolásfiú hangosan diktálta [’soronként előre mondta’] az énekeket”.3 Arany János 1882-ben - tehát nagyjából ugyanebben az időben —, amikor a zsoltároknak a kiadásra váró énekeskönyvbe szánt szövegeit mint egyházi tanácsbíró a budapesti református egyházközségtől vélemé- nye-zésre és bírálatra megkapta (s ezt különböző okokból nem vállalta), Készült az OTKA K 69093-as számú pályázata támogatásával és keretében. 1 Magyar zsoltár. Vál. és szerk.: Alexa Károly. Bp., 1994. 2 Németh László: A református énekeskönyv. (1940). In: UŐ.: Az én katedrám. Tanulmányok. Bp., 1975. 107. p. Költőként is szintén nagyra tartotta Szenei Molnárt pl. Bán Imre. Lásd: Szenei Molnár Albert, a költő c. művét, Szeged, 1978. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 4.) 3 Csűry Bálint: Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. In: Magyar Nyelv, 1940. 240. p.
