Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bitskey István - Tasi Réka - Csorba Dávid: "Homályban és tükör-által". Barokk kori prédikátorok az isteni természetről
„Homályban és tükör-áltál” 105 földi tanújelei: a prófétaság lelke, a keresztelés vize, és a mártírok vére. A Tanúság ez alapján kettős: 1) „Világ győző hiti ritka embernek van e’ világon”, különösen is a zsidóknak „ha fedél nem volna a’ semeken és sziveken” megérthetnék e titkot.33 34 35 2) ,A’ Sz. Háromságnak titkát [...] minden idvezülni akaró embernek szentül hinni kell.” Ez a szillogizmus abból a coccejánus exegetikai alapértelmezésből fakad, hogy „attól az időtől fogva, hogy az örökkévalóságnak mélységéből magát ki-tündököltette az Isten”, kijelentéseket tett, és a zsidóknak is kinyilatkoztatott a Szentháromság,3* tehát minden keresztény embernek van lehetősége hinni. Jóllehet ritka az állhatatos hit, itt kapcsolódik be az argumentumok sorába a kora újkori prédikációk klasszikus érvelési repertoire-jából az ellentétes véleményen lévők cáfolása (redargutio). Természetesen minden valamire való eretnek trinitástagadó Ariustól származtatható, és „ama’ mélységes kútnak füstiből [...] az egész Sz. Háromság egy örök Isten ellen veszedelmesül káromkodó eretnekek támadtanak ’s jöttének fel” a történelem folyamán végig.® Minthogy a schizmát nem vonatkoztatta a görög-keleti egyházra, ez a filioque-tan coccejánusi tiszteletére utal, melynek révén a tiszta orthodoxia kifejezéssel a hivatalosan elszakadó, apostaták, nonkonformisták állnak szemben, s mindegyikük általánosító megjelölésére az ariánus kifejezést használja.36 33 Debreceni Ember, 1700. 471. p. Pál apostol a 2Kor. 11,13-16-ban a KÓXoppa kifejezést használja, amikor a 2MÓZ. 34,33-35-öt értelmezi. Minthogy a görög szó a koXiottco („elrejt”) szóból származik (mint a Kalüpszó nimfa és az Apokalipszis), fordítható a derivátum „takaró, lepel, fátyol” szóval. Ld.: VARGA ZSIGMOND J.: Görög-magyar szótár az Újszövetség irataihoz. Bp., 1996. 501. p. Ezek helyett azonban Ember Pálnál konzekvensen a „fedél” szó áll, ami arra utal, hogy a fenti ige konnotatív jelentésébe („elfedez”) beszűrődött egy ószövetségi kifejezés, a héber káphar ige jelentésköre. Ez ti. összefügg a gör. aréyw (lKor 13,7 ) és a koXótttcö (íPt. 4,8.; Jak. 5,20.) szavak asszociációs körével, a fedélre (1. házfedésre, 2. bűnök elfedezésére) egyaránt vonatkoztathatók, ismerve a héber szintetikus sztereometrikus gondolkodásmódot. Vö.: WOLFF, Hans WALTER: Az Ószövetség antropológiája. Bp., 2001. 24. p. Amikor tehát Ember Pál a fedél szót használja, a hagyományos zsidó morálfilozófia egyik sarkalatos elvét idézi fel a szó denotátumának jelentésével. Vö.: Rugási Gyula: Új antropológia. In: Örök romok. Debrecen, 1997. 111-112. p. 34 Az 5MÓZ. 6,4.; 4,35.; 32,39. exegézisénél Ember Pál margináliája Coccejus Opera Omnia-jához utal (5. köt., tJn. 5,9. scholionja), ld. DEBRECENI EMBER, 1700. 471., 474. p. 35 Debreceni Ember, 1700. 469., 472. p. Három élesen elkülöníthető csoportot nevesített a prédikátor: a kora keresztény századok szektáit (Ebionista, Cerinthianus, Carpocratianus, Samosatenianus, Photinianus, Arianus, Pneutomachista tanok), az iszlámot, és a 16. századi antitrinitárius nézetet vallókat (Servet Mihály, V. Gentilis, Blandrata, Dávid Ferenc, Faustus Socinus). Ezekhez Svicerus Chronologia sacra-ját jelölte szakirodalmuk 36 Tipikus idézet: ,,A’ Sz. Háromságról való tudományt tisztán és igaz Orthodoxia, a’ Keresztyénségnek igaz értelme szerint vallják.” (DEBRECENI EMBER, 1700. 406. p.); Amicitia Dei. Een onderzoek naar van de theologie van Johannes Coccejus (1603-1669). Proefschrift [...] door WILLEM JAN VAN ASSELT. Ede, [1988.] 79. p.
