Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Idő és időtlenség mint tél és nyár Mihálykó Jánosnak az örökkévalóságról szóló írásában

Idő és idődenség mint tél és nyár Mihálykó Jánosnak az ...

75

javasolja. „Minthogy Télben minden férgek meghólnak és megfagynak, az asszonyállatból született is kevés ideig él, és sokféle nyavalyákkal megrakodik.” A Jób könyvéből (14) való textust többször, több összefüggésben parafrazeálja a szöveg. Felnevekedik, mint a virág, mint az árnyék, hirtelen elmúlik - folytatódik a textus például a VI. fejezet II. egységében.28 - Minthogy a madarak rettenetes sebesen gyorsan repkednek az égen, szem elől vesznek, az ember nem tudja, hova lesznek. Ily hirtelen elmúlik az embernek is élete - fejti ki másutt utalva arra, hogy a vég, bizony idővel várható, ám ideje nem kiszámítható, bármikor, bárhol, hirtelen is bekövetkezhet.29 30

Ez az összefüggés mintha megzavarná a korábbi tárgyilagosságot, kizökkentené a szöveget szokásos hömpölygéséből, a témához tartozó képeket kerestetve vele, hogy plasztikusabbá és egyben köznapivá, ezért emberközelivé váljék a leírás. Mert leírásról beszélünk Mihálykó fordítása kapcsán, a szöveg is descriptióként definiálja önmagát.3° Az itt tetten érhető érzelmi többlet mögött a veszélyhelyzet tudata lappang. Hamarosan kiderül, hol a halál, hol az ördög, hol Isten fenyegetése szól a sorok közül.

„Minthogy az madarak, midőn az étel keresve kü röpülnek legvígabbak egymáshoz cziczegnek és tombolnak”, nyakába vetik a hálót, és megfogják: „Ilyen ez mi állapatunk is ez világon, mikoron mi azt gondoljuk, hogy legbátrabbak vagyunk és vastagok és erősek, olyankor az halál utánunk talpal és kullog.” Később a halak viselkedésével veti össze az emberi meggondolatlanság jelenségét. A mit sem sejtve fickándozó halak is „vidáman horgon akadnak”, miként az ember sem veszi észre, hogy a halál utána kullog, hálót vet neki.31 A comparatiós építkezésben az - „aminthogy, úgy”, „az miképpen, ezenképpen” - összevetésre alkalmas - geminatióként vagy complexioként is értékelhető32 - formulák térnek vissza szinte minden egyes bekezdés argumentációjában. Az áttekinthető logika a két évszak általános leírását követő két fejezetben teljesen hasonló szerkezeti vázra rakódik. Mindkét évszak leírása az alábbi 15 fejezetben fogalmazódik meg:

„1. az embernek életéről és táplálásáról

2. az égről és az földről

3. az háború iidőről

4. az napnak fényéről

5. az kerteknek plántálásáról

6. az füvekről és virágokról

28 Mihálykó, 1603.41., 64., 108. p.

29 Mihálykó, 1603.111. p.

30 Az első rész alcíme: „Az Télnek és az Nyárnak közenseges képpen való descriptiója.”

3» Mihálykó, 1603.117. p.

32 Szavak, szócsoportok ismétlődését jegyzi mindkét szintaktikai alakzat, utóbbi az ismétléses alakzatok kombinációja: az „a minthogy, [...] eképpen” visszatérő grammatikai kapcsolatra alkalmazva. Vö.: SZABÓ G. ZOLTÁN - SZÖRÉNYI LÁSZLÓ: Kis magyar retorika. Bp., 1988.