Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Idő és időtlenség mint tél és nyár Mihálykó Jánosnak az örökkévalóságról szóló írásában

Idő és időtlenség mint tél és nyár Mihálykó Jánosnak az ...

67

nehezünkre esik meghatározni, bár a címből kiindulva tematikus meditációk körébe sorolhatnánk első látásra, másodikra azonban inkább lelki olvasmánynak ítélnénk, mivel a néhány soros segélykérő, illetve Jézust hívó imán, továbbá a kötetben található verseken kívül viszonylag kevés olyan megnyilvánulást mutat, ami személyes, vallomásos jellegét erősítené, ráadásul elbeszélőmódjára sem jellemző a befogadóval való aktív kapcsolatkeresés. E jellemzők korántsem feltételezik azt, hogy nem is talál egymásra olvasmány és befogadó. A könyv vizsgált - meglehetős viszontagságok nyomait magán viselő, ütött-kopott, néhol talán meg is pörkölődött - példányának bizonyos lapjain tintával írt bejegyzéseket találunk, melyek - a kor szokásrendjének megfelelően - az egykori tulajdonos, Trombitás Mihály legszemélyesebb, családi adatait és vallásos nézeteit dokumentálják.* 6 7

Amikor a fogalmazó a képességei határaihoz ér, akár a megjelenítésre szánt tárgy ismeretlensége, akár a meglévő nyelvi elemek hagyományos kapcsolataival való bemutathatatlansága miatt, akkor válnak különösen fontossá azok a nyelvhasználati lehetőségek, amelyek e jelentéstartalmak érzékeltetésére - éppen a jelentésváltozás esetleges bekövetkezése okán — hatékonyabbnak látszanak. A módosult jelentés azért bizonytalan, mert függ a befogadó iskolázottságától, mentális állapotától. A figuratív, illetve tropikus szöveg nem feltétlenül egyértelmű minden olvasó vagy hallgató számára. Erre utal már Arisztotelész is, amikor elsősorban a poéták figyelmébe ajánlja a metaforát, a szónokot pedig ennek kapcsán óvatosságra inti, ugyanakkor az ismeretlen felderítésének, megértésének megkönnyítését elősegítő funkciót tulajdonít a metaforának." Napjainak nyelvtudósai egyetértenek Arisztotelésszel abban, hogy a trópusok az ismeretlen feltárásában jelentős szerepet kaphatnak.8 Szemiológiai közelítésből nem

Zeitlichen Lebens, ebend. 1711 in Fol. Siehe Biblioth. Itting P. I, P. 234.; 3. Johanis Baptista Martyrium in sieben Predigten, über Matth. XIV. I 13. ebend. 1604 in 4. Pratorii Biblioth. Homil. Biblioth Itting. P.I. p.” Grosses Universal- Lexicon aller Wissenschaften und Künste, welche bishero durch menschlichen Verstand und Wiss erfunden worden. Zechszigster Band. Leipzig-Halle, 1749. 362. p. Neki feltehetően fia az az 1612-ben Zeissben született Johann Zader, akiről feltűnően sok adatot találunk az Allgemeine Deutsche Biographie 660- 661. lapjain, s aki ennek tanúsága szerint ugyancsak Lipcsében hallgatott filozófiát és teológiát, és élete végén a hamburgi dómban szolgált.

6 A könyv első és utolsó lapján, valamint a 122. lap alján van bejegyzés, adatokat, bibliai idézetet, imádságot vetett papírra Trombitás Mihály. Ezek közül a személyes adatok: „1748 szül. István nevű fiam; 1753 szül. Ferenc nevű fiam; 1772 halt meg az én feleségem, Mólnál- Ilona Pünkösd havának 30. napján este 6 óra tájban.”

7 ARISZTOTELÉSZ: Rétorika. Bp., 1999.

8 „Az allegória képi erejénél fogva az ismeretterjesztés, népszerűsítés, propaganda fontos eszköze. Általa szólhattak a megfoghatatlanról, ismeretlenről, amit csak így volt szabad vagy lehetséges kifejezni.” KOCSÁNY PIROSKA: Allegória. In: Kocsány Piroska - Szikszainé Nagy Irma: Alakzatok. Előtanulmányok egy tervezett alakzatlexikon számára. Bp., 2006. (Az alakzatok világa, 16.) Vö. SZABÓ ETELKA: A nyelvi képek osztályozása és elméleti megközelítése a XVI. századi