Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Idő és időtlenség mint tél és nyár Mihálykó Jánosnak az örökkévalóságról szóló írásában

66

Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011)

tét. A dolgozat arra keres választ, miként értelmezhette az időt a tanult, kora újkori író, aki az örökkévalóság eljövetelét várta, sőt e várakozás helyes módjának tanítására szánta el magát. A vizsgálat konkrét tárgya Mihálykó János örökkévalóságról szóló írása, amelynek idő-, illetve halálszemléletére összpontosítunk áttekintve, milyen vonatkozásokban, mely összefüggésekben, miféle nyelvi formában kerül elő a téma, nem feledkezve meg a lehetőségről, hogy az idő éppoly megfoghatatlan és nyelvileg kifejezhetetlen entitás, mint amilyen a végtelen vagy az örökkévalóság.a

Az örök életnek szép és gyönyörűséges nyári idejéről való könyveczke 1603-ban Bártfán, Köss nyomdájában, jól olvasható betűkkel, és korához képest meglepően következetes helyesírással, bőrborítással készült, és három nagy részből áll.

Az első rész „közönségesképpen” szól a télről és a nyárról „melyben ez üdő szerint való és örök élet példáztatik, holot egyik a másikat követi mint az Nyár az Telet”.

A második és a harmadik rész „kiváltképpen czak az Télről”, illetve a nyárról szól. Utóbbi „példázza az köuetközendő öröck életet, mely sockal iobb ez világi életnél, mint az Nyár az Télnél”. Talán érezhető, hogy az egész mű egy nagyra nőtt hasonlat, ahogyan az eredeti cím mondja, nyárnak tüköré (SommerSpiegel), leképezi, némileg le is egyszerűsíti a jelenvaló és az örök élet természetét a két évszak váltakozására. Mihálykó János személyében egy Eperjesen született evangélikus lelkésszel van dolgunk, aki rövid ideig a wittenbergi egyetem hallgatója, és korában igen népszerű volt. Imádságos könyve például hat kiadást számlálhatott.4 1603- ban adta ki első fordítását Jakob Zader német nyelvű eredetijét magyarra átdolgozva. így korántsem érdektelen, hogy a téma feldolgozásához kötődő képalkotás és szuggesztivitás mennyire tűnik át az általa fordított szövegen, a tartalmi konvenciók mennyiben hordozzák az általuk hagyományozott stílusjegyeket. Zader könyvének teljes címe: Sommer Spiegel, Des Ewigen Lebens, Welches nach den Zeitlichen angehen wird, so gewiss, als Sommer wird, wenn der Winter vergangen ist.5 A könyv műfaját 3 4

3 Gondoljunk csak Szent Ágoston vallomásaira: „Tehát mi az idő? Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom. Mégis nagy merészen állítom: tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk jövő időnek és ha semmi sem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő.”

4 Heltai JÁNOS: Műfajok és művek. Bp., 2008. (Res Libraria, 2.) 94-103. p.

s Bethlen Gábor korának költészete. Szerk.: KOMLOVSZKI TIBOR - Stoll Béla. Bp., 1976. (Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 8.) 515-516. p. Jacob Zaderről, a szerzőről igen keveset tudunk. Tanult filozófus és a zeissi Szt. Nicolai templom lelkipásztora volt, nyomtatott művei közül a Zed/ers-lexikon mindössze hármat sorol fel, köztük a Winter Spiegel des ewigen Lebens címűt meglehetősen kései, 1711-es évszámmal. „Zader, Jacob ein Magister der Philosophie und alter Pfarrer zu St. Nicolai in Zeiß, hat zum Druck befördert: 1. Ehe- und Haus Spiegel von der Vereidigung Davids mit Abigail, in 28 Prdigten, über I Sam. XXV. Wittenberg 1596 und 1615 in 4.Siehe Pratorii Bibi. Homil.; 2. Winter Spiegel des