Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: A Rákóczi-szabadságharc és az evengélikus egyház
52 Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011) lelkészek, a templomokat azonban nem kaphatták vissza. Néhol a kurucok bejövetele után maguk az evangélikus polgárok visszafoglalták volt templomaikat (Kassán, Rózsahegyen és más helyeken), kivételesen maga a fejedelem is elrendelte az egyes épületek egyháznak való átadását. Ilyen volt az eperjesi evangélikus kollégium, a felső-magyarországi rendek kollégiuma. Az iskola épületét már két hónappal a város felszabadítása után, 1705 januárjában Rákóczi parancsára Berthóty Ferenc elvette a jezsuitáktól, és visszaadta az evangélikus egyháznak. Utána, országos pénzgyűjtés segítségével, a kollégium újból a magyarországi evangélikusok főiskolájává vált.‘9 1704-1705 folyamán az evangélikusok visszanyerték pozícióikat a szabad királyi és bányavárosokban, amelyekben rendszerint megszerezték a birói hivatalt, illetve többséget alkottak a városi tanácsokban is.* 20 E városi elitek tagjai (például az eperjesi Róth Mihály, Klesch János, a késmárki Kray Jakab, a bártfai Ocherland János, Péchy Ádám, a kassai Váncsay István, a besztercebányai Klement János) a következő hónapokban a fejedelem hívei lettek, és a politikai eseményekben mindig az ő oldalára álltak. Az evangélikus nemesek a vármegyékben is megfelelő tisztségekbe kerülhettek. Mindezek ellenére mind a polgárok, mind a nemesek a templomok, iskolák s parókiák visszaadását várták, ennek az elhúzódását kritizálták. Az evangélikusok visszatértek a belvárosokba is, ahol egyházi célokra egyes házakat vagy más megfelelő épületeket (például vendéglőket) vettek birtokba. A templomok spontán elfoglalását azonban a fejedelem megtiltotta, engedélyezte viszont a szabad vallásgyakorlatot és iskolák építését.21 Az új viszályokat és - a Thököly-felkelés alatt nagy számban történt - jogtalanságokat is ki akarta küszöbölni. A fejedelem már 1704 elején próbálta megnyugtatni az elégedetlen protestánsokat, és megígérte a vallási sérelmek mielőbbi orvoslását az országgyűlésen.22 A felső-magyarországi vármegyék megnyugodtak, és vissza is adták az elfoglalt templomokat. A tizenegy alsó-magyarországi vármegye (Pozsony, Nyitra, Komárom, Bars, Hont, Trencsén, Turóc, Árva, Liptó, Zólyom, Nógrád) evangélikus követei azonban ez év márciusában először összegyűltek Gyöngyösön, ahol határozottan kiálltak az egyházi vagyon visszaadása mellett, s más követeléseket is megfogalmaztak. Rákóczi újból kijelentette, hogy a vallási sérelmeket a hamarosan összehívandó országgyűlés fogja orvosolni, ami viszont nem csitította a kedélyeket, s tovább ragaszkodtak a nem sokkal korábban összeállított memorandumhoz.23 Elsősorban az evangélikus templomok visszaadását és Evangélikus Országos Levéltár (továbbiakban: EOL.) V. 12. Az Eperjesi Kollégium megsegítésére szervezett gyűjtés könyve 1706-1710. (Lectori Bonis literis faventi Cultum, Officia, Amorem). 20 Ld. pl. Kónya, 2000. 21 SAP. Pobocka (Fióklevéltár) Presov, Mag. Sabinov, 104/1590-1808: Rákóczi rendelete a vármegyék és a királyi városok számára 13. VIII. 1704. 22 Köpeczi-Várkonyi, 2004. 218. p. 23 II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak
