Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Molnár Sándor Károly: Bereczky Albert levele Forgács Gyulához, 1920. szeptember 2-án (és ami utána következett...)

Bereczky Albert levele Forgács Gyulához

33

4., Gombos Ferenc ellen, aki ismeretlen helyen tartózkodik, az eljárást a bíróság felfüggeszti és lakhelyének kiderítése és megállapítása esetére, az újabb tárgyalás kitűzése céljából, az iratokat az egyházmegyei elnökséghez átteszi.

Miután a vizsgálat adataiból megállapítható, hogy a kommunizmus alatt kirobbant egyházforradalmi események az un. Orsz. Ref. Tanács61 c. alakulat és az „Új Reformáció”62 c. lap következetes agitációjának és propagandájának eredménye volt ég így ezeknek a lelkész jellegű vezetői s szerkesztői látszanak felelősnek a következményekért, az iratok az ítélet jogerőre emelkedése után az egyházmegyei elnökséghez a fegyelmi eljárás folyamatba tétele céljából áttétetnek.

Megokolás:

1., A bíróság tényként állapítja meg, hogy a proletárdiktatúrának 1919. évi márc. hó 21-én való proklamálása után Budapesten az Evangéliumi Kér. Diákszövetségben Gombos Ferenc és Deme László panaszlottak körül csoportosult, magukat evangéliumi munkásoknak nevező ifjú lelkészjellegű és más egyének (nők is), köztük Fiers Elek, élénken tárgyalták az eseményeket, főleg az ún. tanácskormány vallás- és egyházellenes intézkedéseit s az egyházforradalmi hangulat átcsapott a kedélyeken és a lelkeken. Ez a hangulat abban csúcsosodott ki, hogy az ifjú sereg részt követelt magának az egyházvédelem jelszava alatt a budapesti egyház vezetésében s már a következő napokban megérlelődött az a gondolat, hogy a „védelemnek egyetlen lehetséges formája - amit azt a panaszlottak a csatolt memorandumban is előadják - a gyülekezeti direktórium.

A budapesti egyház vezetőségének márc. 25-re összehívott értekezletén az ifjú lelkészek közül Gombos, Deme és dr. Patay Pál is szerepelnek és Deme László filosofikus módon a vezetőség félreállítását javasolja. Gombos és dr. Patay támadólag és kíméletlen hangon lépnek fel a vezetőség ellen, aminek következtében Petri Elek püspök, mint egyházközségi lelkész elnök, dr. Kovácsy Sándor főgondnok, dr. Szilassy Aladár és dr. Kosa Zsigmond gondnokok lettek mélyen megsértve s az értetlen és ildomtalan támadás miatt a presbitériumnak bejelentették ezen tisztségükről való lemondásukat.

Két nap múlva, márc. 27-én a bp-i belmissziói egyletek megbízás nélküli munkásai, akik már a kommunizmus első napjaiban megindították az akciót, tanácskozást hívtak össze, amelyhez a bp-i hitoktatók testületé is csatlakozott s amelyen kiküldték az un. forradalmi bizottságot, amely rövidesen a „Reform-bizottság” nevet vette fel. Ez a bizottság küldte ki

61 Országos Református Tanács alakult 1918. október 27-én. Javarészt az Országos Református Lelkészegyesület (ORLE) tagjaiból és célkitűzéseivel. A II. világháború ideje alatt alakult a nevében nagyon hasonló Országos Református Szabad Tanács, ami jelentős politikai és egyházpolitikai potenciállal rendelkezett az 1945 és 48 közötti időben. Ld.: Csohány JÁNOS: Kilencven éve alakult az Országos Református Lelkészegyesület. In: Egyháztörténeti Szemle, 2001.1. sz. 128-142. p.

62 Új Reformáció: 1918-ban 1 próbaszám jelent meg, majd 1919-ben további 17 szám.