Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Nemes István: Kovács Miklós erdélyi püspök 1841. évi körlevele a reverzálisokról
Kovács Miklós erdélyi püspök 1841. évi körlevele 9 módon érvényes házasságra léphessenek. A házasulandók anyakönyvébe is, mint ilyent kell jelezni a házasság létrejöttét.2'? A plébánosokhoz intézett instrukciók a gyakorlati teendőket vázolják. Abban az esetben, ha van morális bizonyosság arra nézve, hogy a katolikus fél megmarad hitében, a rendes szertartás szerint kell megkötni a házasságot áldással és imákkal. Ha azonban nem áll fenn ilyen bizonyosság, a pap aktív közreműködésének kizárása a következő egységes eljárás szerint történjék: 1. A házasságot rendesen hirdessék ki, ám mellőzzék a felek vallásának említését. 2. Már a kihirdetések alatt el kell kezdeni a katolikus fél lehető legszelídebb oktatását. 3. A házastársak beleegyezéséről szóló tanúságot a szokott módon kell kivenni. 4. A házasságkötés nem történhet szent helyen, ám tiszteletreméltó helyiségben jöjjön létre, amilyen a parókia épülete vagy a sekrestye. A pap ne öltözzék szent ruhába (stóla, rocheta), és két vagy három tanú jelenlétében, imák és áldás nélkül vegye ki a kölcsönös házassági szándéknyilatkozatot. 5. Megszabja a szavakat, amellyel a kölcsönös konszenzust kifejezik, abban az esetben, ha a felek közül valaki nem tudna olvasni. A katolikus fél az „Isten engem úgy segéljen” szavakhoz még a következőket kell hozzátegye: „A Boldogságos Aszszony és Istennek minden szentéi.” 6. Miután mindez megtörtént, a plébános a szokásos módon bevezeti a házassági anyakönyvbe a házasságot, de fel kell tüntetni a passzív asszisztenciát. 7. Figyelmeztetnie kell a házasokat, hogy házasságuk érvényes, jogi hatásai pedig ugyanazok, mint a rendesen megkötött házasságoknak. 8. A nehezebb eseteket útbaigazítás végett az egyházi főhatóságnál jelezzék.26 A körlevél utolsó nagyobb egysége a passzív asszisztencia alkalmazása során felmerülő akadályok és lehetséges kérdések megválaszolásával foglalkozik. Megtiltja a katolikus fél előzetes feloldozását a házasságkötés előtt a halálos bűnök alól, mivel házasságkötési szándéka bűnös diszpozíciót jelent, így szentáldozáshoz sem járulhat. Azonban jelzi, hogy ha a házasságkötés után a katolikus fél megtér és őszinte bűnbánatot mutat, valamint törekszik az elkövetett hiba kijavítására, feloldozható.27 Megtiltja a katolikus nők passzíve asszisztált vegyes házasság utáni menyasszonyavatását és a gyermekágyas asszony megáldását, ahol ez szokásban van. Az emiatti lelkipásztori aggályok akkor ütköznek ki, amikor a püspök kijelenti, hogy ez az áldás nem jelentheti a vegyes házasságok jóváhagyását. Ugyanakkor azonban gondja van azokra a katolikus anyákra is, akik nem kaphatják meg az áldást: az áldás megtagadását és az azt megalapozó indokokat előzőleg 26 Vö. Litterae 8-11. p. 26 Vö. Instructio specialis ad parochos. 11-12. p. 27 Vö. Instructio ad sacros curiones ad quaedam quaesita. 1. kérdés. 13-15. p.
