Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Nemes István: Kovács Miklós erdélyi püspök 1841. évi körlevele a reverzálisokról

4

Egyháztörténeti Szemle XII/4 (2011)

A körlevél keletkezése

A Lajcsák féle instrukciók életbe lépése és a magyarországi forrongás Erdélyt sem hagyhatta érintetlenül. Az erdélyi egyházmegye a magyar egyháztartományhoz tartozott, aminél fogva az erdélyi püspöknek is csatlakoznia kellett a magyar püspökök közös frontjához. Kovács Miklós igen kényes helyzetben volt. Mint erdélyi állampolgár és az erdélyi kormányhivatal magas rangú hivatalnoka, akinek ráadásul guberniumi státusát épp ez időben vitatta az országgyűlés, nem hozhatott olyan rendelkezést, amely az erdélyi törvényekbe ütközik. Nemcsak törvénysértés lett volna, hanem a katolicizmus amúgy is gyenge országgyűlési pozícióit még jobban megingatta volna. Míg Magyarországon a reverzálisoknak mégiscsak hagyott egy egérutat az 1791. évi XXVI. te., Erdélyben nem létezett ilyen kiskapu. E nehéz helyzet megmagyarázza az 1840 júliusa és 1841. április 20-a, a körlevél megjelenésének időpontja között eltelt majd’ egy évet, amely során a püspök nem csatlakozott a magyar püspöki kar döntéséhez, hanem kivárt.

Ám ez az időszak csak látszólag telt eseménytelenül. 1841. február 1- jén ugyanis a püspök Kolozsváron - Erdélyben teljesen törvényes módon - megáldott egy vegyes házasságot. Az esetet megszellőztette a Pesti Hírlap 1841. február 10-i számában egy „Z” álnéven író szerző, úgy állítva be azt, hogy míg Magyarországon elkeseredett küzdelem folyik a maradi katolikus papság ellen, addig Erdélyben még mindig a régi harmónia uralkodik a felekezetek között. A cikk a prímáshoz jutott, aki levélben aggodalmát fejezte ki a püspöknek, és megküldte neki az sajtócikk másolatát.3 4 A püspöknek lépnie kellett, amint a rá nehezedő nyomás nőtt, és Lonovics József Csanádi püspök római tárgyalásai a végkifejlet felé közeledtek. 1841. április 20-án megjelent a reverzálisok kérdésében eligazító körlevél.1*

A korabeli sajtóból arra derült fény, hogy a körlevél rendkívül szűk körben vált ismertté kihirdetése után. Az Erdélyi Híradó meglepetésként regisztrálta a passzív asszisztencia első előfordulásait, és határozottan állította, hogy Erdélyben nincs tudomás reverzális-levélről.5 Ám a Pesti Hírlap 1841. június 19-i számában már azt olvashatjuk, hogy a Küküllő vármegyei gyűlés egy tagja látta a körlevelet, és a június első hetében tartott közgyűlésen tanúskodott annak létezéséről.6 A körlevél léte tehát gyorsan kiderült, és ettől fogva vármegyei közgyűlési téma lett, parázs vitákat és drasztikus intézkedések meghozatalát idézve elő.

3 Vö. Kopácsy József 1841. február 14-én Budán kelt levele Kovács Miklóshoz. GyÉL. 355. dob. sz.n. (A cikk a levélhez volt mellékelve kéziratos másolatban.) A jelzett dobozban elkülönítették a vegyes házasságokkal kapcsolatos iratok egy részét, főként a magyarországi főpapokkal folytatott levelezést. Nem tudni miért - talán óvatosságból -, ezek a dokumentumok nem kaptak iktatószámot. Vö. még: Vegyes házasság Erdélyben. In: Pesti Hírlap, 1841. február 10. 91-92. p.

4 Ld. 1. sz. jegyz. A kéziratos változat nem visel semmilyen címet, alábbiakban a Szinnyei által idézett címen fogunk rá hivatkozni. Terjedelmessége miatt továbbá jónak láttuk részei szerint így idézni az áttekinthetőséget növelendő. Az alábbiakban közöljük a részek címeit.

5 Vö. Vegyes házasság. In: Erdélyi Híradó, 1841. május 18.157. p.

6 Vö. Erdély, Küküllő vármegyei gyűlés, vegyes házasság. In: Pesti Hírlap, 1841. június 19. 410. p.