Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Nemes István: Kovács Miklós erdélyi püspök 1841. évi körlevele a reverzálisokról
Kovács Miklós erdélyi püspök 1841. évi körlevele 5 Jelen tanulmány kereteiben nem térhetünk ki erre a vitára, mivel célkitűzéseinket meghaladja annak bemutatása. Itt a viták alapját képező püspöki rendelkezéseket kell bemutatnunk, amelyek ismeretében érthetővé válik az erdélyi vármegyei liberális és protestáns politikai elit és az erdélyi (valamint magyarországi!) liberális sajtó vehemens reakciója, illetve a 1842 nyarán lefolytatott országgyűlési vita a vegyes házasságokról. A körlevél tartalma Elöljáróban a körlevél szerkezetét kell bemutatnunk. A terjedelmes irat ugyanis jól strukturált és több címből áll. Rövid bevezető után következik a körlevél főespereseknek és papságnak szánt tanítása, amely a reverzálisok bevezetésének dogmatikai és pasztorális indoklását tartalmazza.7 A harmadik szerkezeti egysége a házasságról szóló jegyesoktatási anyagot fogalmazza meg.8 Ez után következik egy rövid utasítás a körlevél másolására és köröztetésére vonatkozólag.9 Az ötödik rész a reverzálisok kérését és a passzív asszisztenciát elrendelő szöveg.10 A körlevelet követi a plébánosok számára kiállított utasításcsomag.11 Utolsó része különböző gyakorlati, liturgikus és pasztorális kérdésekre ad választ.12 * A záradéka végül szakirodalmat ajánl a papságnak kérdéseik megválaszolására.18 A körlevél nyitányában a püspök papságához fordul, és felhívja őket a hivatásukkal járó felelősség megfontolására: az, hogy egymagukban boldogok vagy boldogtalanok legyenek, nem áll hatalmukban. Csak híveikkel együtt üdvözölhetnek vagy bukhatnak el, és számos lelkipásztori feladatuk van, amely megköveteli a hit igazságainak ismeretét, az élet és erkölcs egységét, valamint azt, hogy mindenkinek mindene legyenek.14 A püspök jelzi azonban, hogy e körlevélben a sok lelkipásztori feladat közül csak a vegyes házasságok kérdésére akar kitérni és tanítást adni, azzal a céllal, hogy azt a néppel megosszák. Semmi sem fontosabb az üdvösség szempontjából ugyanis, mint az, hogy a hívek helyes fogalmat alkossanak maguknak önmagukról, az isteni dolgokról, és ennek megfelelő életet éljenek. A főpásztor itt komoly figyelmeztetést intéz papjaihoz: tud róla, hogy vannak olyanok, akik saját kényelmüket keresve elhanyagolják a lelkipásztori teendőket, és béresek módjára viselkednek, veszélynek téve ki ezáltal a 7 Literae. 1-5. p. Bevezetés. 8 Uo. 5-7. p. A továbbiakban saját rövidített címén idézzük: Doctrina in mixtis matrimoniis ante copulationem. 9 Uo. 7. p. Utasítás címen fogjuk idézni. 10 Uo. 8-11. p. Literae címen idézzük az eredeti cim rövidítésével. E részt a későbbi országgyűlési vita során a diéta országos ülésén a katolikus álláspontot védő Kedves István kolozsvári apát-plébános is felolvasta a rendeknek. Vö. Az Erdélyi Nagy Fejedelemség 1841-ik esztendőben november 13- ára Kolozsvár szabad királyi városba hirdetett Országgyűlésének jegyzőkönyve. Kolozsvárit, 1841. (Országgyűlési napló. 1841.) 364-366. p. 11 Vö. Literae pastorales... 11-12. p. A továbbiakban Instructio specialis ad parochos cím alatt. 12 Uo. 12-17. P- A továbbiakban eredeti címén: Instructio pro sacris curionibus ad quaedam quaesita. 18 Uo. 17. p. Záradék címen idézzük. 14 Bevezetés 1-2. p.
