Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 4. szám - TANULMÁNY - Nemes István: Kovács Miklós erdélyi püspök 1841. évi körlevele a reverzálisokról

Közlemények Kovács Miklós erdélyi püspök 1841. évi körlevele a reverzálisokról Nemes István Jelen tanulmány célja Kovács Miklós reverzális kérdésében rendelkező 1841-es körlevelének ismertetése. Noha a körlevél nyomtatásban is megje­lent, mégpedig a kiadását követő évben, a szakirodalomban sehol sincs felfedezhető nyoma.1 Miután egy előző tanulmányunkban bemutattuk azt a jogi keretet,2 amely miatt a püspök csak jó kilenc hónappal azután vette rá magát a re- verzálisok elrendelésére, miután a magyar püspöki kar 1840 júliusában állást foglalt, most bemutatjuk a körlevél tartalmát. Szeretnénk emlékeztetni arra a lényeges körülményre, hogy ugyaneb­ben az időszakban a reverzálisok ügyében Magyarországon parázs politikai vita folyt, miután az liberális ellenzék politikai programjának részévé tette a vallási kérdés rendezését a teljes viszonosság elvének alapján. Erdélyben a katolicizmus a rendi alkotmánynak a vallások egyenlőségét körülbástyá­zó rendszere és a protestáns országgyűlési többség miatt kevesebb mozgás­térrel bírt, mint az anyaországban, így Kovács Miklós püspök itt a törvény­szegést valóban kockáztatta, ha a vegyes házasságok kérdésében arra kényszerült volna, hogy a magyarországi püspöki kar álláspontjára helyez­kedjék. Erdély azonban a majd’ egész Habsburg Birodalom politikai és egyházi elitjét felbolydító konfliktusból helyzete sajátossága ellenére sem maradhatott ki. E konfliktus alapdokumentuma az itt tartalmában közlésre kerülő körlevél. A tanulmánynak nem célja a körlevél létrejöttének közelebbi körülmé­nyeit firtatni és hatástörténetét felvázolni. Ez későbbi közlemények kereté­ben fog megtörténni. Az alábbiakban csupán tartalmát fogjuk közölni, mint olyan okmányét, amely minden hasonlóság ellenére rendelkezéseiben és szellemében egyaránt visszafogottabb magyarországi rokonainál. Ezáltal nemcsak az erdélyi egyház helyzetének sajátos vonásaira mutat rá, hanem megvilágítja azt a sokszínűséget is, amelyet a „magyar katolikus egyház” fogalomköre takart a 19. században. 1 A körlevelet említette: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkája. VI. köt. Bp., 1899. 1346. p;. Literae pastorales in negotio mixtorum matrimoniorum ad clerum suae dioecesis dimissae 1841 (továbbiakban: Literae.) címen és ugyanezen mű tanúsága szerint megjelent a Fasciculi ecclesiastici 1842. évi II. kötetében a 233. lapon. Mindazonáltal az erdélyi és magyarországi vonatkozó szakirodalomban jelenlegi tudásunk szerint isme­retlen a tartalma. A vegyes házasságok kérdésének 19. századi forrásaként jegyzi még: Fazekas Csaba: Válogatott források és irodalom a vegyes házas­ságokkal kapcsolatos belpolitikai vita történetéhez a reformkori Magyaror­szágon. In: Gesta, 1998. 1. sz. 86-101. p. A körlevél tartalmát eredeti levéltá­ri forrás alapján ismertetjük: Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár (továbbiakban: GyÉL.) Püspöki iratok. 355. dob. I/a. 555/1841. sz. 2 Nemes István: A vegyes házasságok jogi szabályzásának története az Erdélyi Nagyfejedelemségben 1841 előtt. In: Egyháztörténeti Szemle, 2011. 3. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents