Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 3. szám - RECENZIÓK - Simon Ervin: Zágoni Jenő (szerk.): Baptisták az első világháborúban

92

Egyház történeti Szemle XI1/3 (2011)

alkotásokról.8 9 Természetesen az alkotásoknak e vegyes közlése semmit sem von le a kötet érdemeiből, mindössze azért tartottam fontosnak utalni e tényekre, mivel e fejezetek anyaga rendkívül könnyen további (folklorisztikai) kutatások számára szolgáltathat továbblépési lehetőséget. Hadd emlékeztessem az olvasót a Küllős Imola és Vasvári Zoltán fémjelezte kutatások és gyűjtések jelentőségére. AII. világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjából összeállított kötetük ismeretében izgalmas munkának ígérkezne alaposabb analízisnek alávetni jelen kötetünk verses és prózai darabjait, de legalábbis felhívni a hazai folklorisztikai köztudat figyelmét a kötetre, mely aligha számolt eddig hasonló forrásból nyert népi alkotásokkal.« Már csak azért is figyelemre méltó a Zágoni Jenő által közzétett korpusz, mert jobbára egykorú szövegekről van szó, s nem utólagos visszaemlékezésekről! Tudva, hogy a sorozat s a tematika folytatódik a II. világháborús baptista emlékek összegyűjtésével (7. p.), még inkább kínálkozik az összevetés s az alaposabb elemzés szükségessége. A kifejezetten I. világháborús emlékek értékelésekor feltétlenül számolni kell Környeyné Gaál Edit munkájával. Környeyné 1985-ös kötete az ilyen típusú források jelentőségét és kiaknázatlanságát támasztja alá.10 11 Az egész kötet egyik legnagyobb lehetősége rejlik azokban az elszólásokban, melyek a baptista vallású katonáktól származnak s nehézkes, gyakorta gúnyolt vallásgyakorlatukról szólnak. Közismert, hogy ekkortájt a protestáns (református, evangélikus) tábori lelkészet sem volt minden problémától mentes vagy tökéletesen megoldott, mennyivel inkább igaz ez egy éppen csak elismert, ugyanakkor még rendszeresen hátrányos megkülönböztetést szenvedő kisközösségre." Az itt olvasható feljegyzésekben viszont éppen abba nyerhetünk betekintést, hogy a legkülönfélébb speciális élethelyzetekhez egyénileg vagy közösségileg miként alkalmazkodtak a baptista hívek, legyenek bár a fronton vagy hadifogságban. Apró mozaikkockák ezek, melyek összegyűjtése igazán életszerű adatokkal gazdagíthatná a baptista művelődéstörténet, egyáltalán a hazai vallási néprajz palettáját.

Általában biografikus részek zárják a fejezeteket. (Frontharcosaink; Baptista hőseink.) Ezek baptista frontharcosok, sebesültek és hősi halottak rövid életrajzi adataival szolgálnak, nemegyszer fényképekkel kiegészítve. Feltétlenül praktikus részei ezek a munkának, hiszen alkalmanként bepillantást engednek a baptista közösség tagjainak családi és társadalmi hátterébe, továbbá a felekezet belső munkatársainak (igeszóló, énektanár, diakónus, presbiter, vasárnapi iskolai vezető, zenekarvezető stb.) egy részéről is képet alkothatunk. A frontharcosok összesítő táblázata nem kevésbé informatív: gyülekezetekre lebontva megtaláljuk, hogy egy-egy közösség mennyi katonát adott az országnak, ráadásul a nevek alfabetikus felsorolása mellett arról is tájékoztat bennünket, hogy a bevonult baptisták mekkora családi háttérrel rendelkeztek. Egy-egy korabeli gyülekezeti közösség

8 Ld. Csontokba zárt tűz. Dr. Somogyi Imre (Emericus) élete és munkája. Szerk.: Somogyi Barnabás. Bp., 1983.

9 Áldozatok. A második világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjáról. Szerk.: KÜLLŐS IMOIA - VASVÁRI ZOLTÁN. Bp., 2006.

10 KÖRNYEYNÉ Gaál EDIT: Az első világháború emlékei a népi kéziratos forrásokban és a szájhagyományban. Debrecen, 1985.

11 BOROVI JÓZSEF: A magyar tábori lelkészet története. H.n. [Bp.], 1992.