Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - RECENZIÓK - Forgó András: Véghseő Tamás: "... mint igaz egyházi ember..." A történelmi Munkácsi Egyházmegye görög katolikus egyházának létrejötte és 17. századi fejlődése
Recenziók 83 első uniós kísérlet kudarca (1614), amikor a Homonnai Drugeth György támogatásával működő Athanasius Krupeckij przemysli unitus püspököt kis híján agyonverték a krasznibrodi templomban a feldühödött zarándokok, rávilágít arra a tényre, hogy a Rómával való egyesülés terve csak akkor volt megvalósítható, ha azt a ruszin közösség egyházi vezetése, mindenekelőtt maga a püspök kezdeményezte. Szükség volt továbbá egy befolyásos katolikus főpap pártfogására is. Ez a szerencsés „együttállás” először Taraszovics Bazil munkácsi püspökké választásával és Lippay György egri püspöki kinevezésével jött létre. Bár az unió megvalósulását ezúttal a világi hatalom, vagyis I. Rákóczi György és munkácsi várkapitánya akadályozta meg erőszakkal, a Taraszovics és Lippay indította mozgalom végül Lippay egri utóda, Jakusich György támogatásával eljutott az 1646. évi ungvári unió létrejöttéig. Az ungvári unióról fontos, korábban nem vagy alig hangoztatott megállapításokat is tesz a szerző. Először is a ruszin egyház Rómához csatlakozásakor nem az ún. firenzei modell érvényesült, amikor is két egyenlő fél, a konstantinápolyi patriarcha vezette görög egyház és a római pápa primátusa alatti latin egyház lépett egységre, hanem az ún. trienti modell, mely az unióra lépő keleti egyházakat nem tekintette Róma egyenrangú partnerének. Mind a Kárpátokon túli rutén egyház, mind pedig Taraszovics Bazil katolizálásának külsőségei jól szemléltetik ezt az alá-fölérendeltségi viszonyt. Az előbbi esetben az uniót bevezető ünnepélyes aktusra Rómában került sor, amikor a pápai palota Konstantin-termében felolvasták a rutén papság kérvényét, majd az azt képviselő két püspök elmondta a katolikus hitvallást és engedelmességük jeleként megcsókolta a pápa lábát. VIII. Kelemen pedig kijelentette előttük, hogy visszafogadja őket, püspöktársaikat és híveiket a katolikus egyház közösségébe (26-27. P-)- Taraszovics a laxenburgi palota kápolnájában tette le a katolikus hitvallást Gaspare Mattéi pápai nuncius előtt és a császári család jelenlétében, ezután pedig a nuncius a Pontificale Romanum aposztaták, eretnekek és szakadá- rok visszafogadására rendelt szertartását végezte el, melynek az ördögűzés is része volt (50-51. p.). De az ungvári unió elfogadásakor is az „esztelen görög szakadárság” megtagadását és a katolikus egyházba való visszatérést nyilvánították ki a megjelentek (59. p.). Másodszor maga az ungvári unió inkább a kezdetét jelentette annak a folyamatnak, amely során a munkácsi ruszin egyház egységre lépett Rómával, hiszen a vártemplomban a mintegy hatszáz pap közül csak hatvanhárom tette le az uniós fogadalmat. Nem is került sor uniós okmány aláírására és annak római felterjesztésére, ezt az „alapokmányt” csak évekkel később fogalmazták meg. Az unió hírét a ruszin papság saját hívei között, az egri püspök pedig a magyar katolikus egyházban terjesztette. Hogy az Ungváron elindult uniós mozgalom milyen eredményeket fog elérni, azt akkor még senki nem láthatta előre. Mindenesetre fontos lépés volt az unió megszilárdításában, amikor Taraszovics utóda, Parthén Péter (Petrovics Péter Partén) Lórántffy Zsuzsanna, majd II. Rákóczi György halála után, a katolikus hitre visszatért Báthory Zsófia támogatásával - igaz, hosszú huzavona után - katolikus püspökként beköltözhetett a munkácsi monostorba. Ezzel az egyházmegye központjából folytatódhatott az unió terjesztése. A fejezet zárásaként a szerző egy eddig ismeretlen forrás segítségével vázolja fel az uniót követő évek legfőbb problémáit. Parthén püspök 1652
