Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Simai Erdős József

“A KATEDRÁRÓL"

Simái Erdős József*

Csohány János

Szatmárnémetiben látta meg Isten szép világát 1856. augusztus 31-én, tehát köldökzsinóiját nem a Basahalmán belül kötötte el a bába, mégis, amikor 1946. december 12-én távozott az élők sorából, akkor „ősdebreceninek” kijáró tisztelettel temették el Debrecenben, ahol hosszú élete nagy részét tisztességben, magas szintű tudományos, főiskolai, majd egyetemi oktatómunkát végezve leélte. Édesapja, Erdős Mihály gubásmester volt Szatmárnémetiben, édesanyja Tóth Julianna. A ragyogó eszű és szorgalmasan tanuló gyerek tanítójának köszönhetően továbbtanulhatott, gimnáziumot végzett szülővárosában, majd református teológiát 1874- 1878-ig az ősi debreceni Kollégiumban,* 1 abban az intézményben, amelynek 1888-tól 1914 nyaráig teológiai akadémiai professzora, 1914-től 1928. február í-jén történt nyugdíjazásáig pedig már az állami, 1921-től gróf Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Karának nyilvános rendes tanáraként, de helyileg a Református Kollégium épületében tanított.

Erdős József teológus diákként eredményesen2 tevékenykedett a Hittanszaki Önképző Társulatban (HŐT). Balogh Ferenc (1836-1913) volt a debreceni teológia 1866-ban ajapított egyháztörténeti tanszékének első professzora, a társulat az ő tanácsára alakult 1869-ben mint ifjúsági egyesület. Balogh Ferenc évtizedekig felügyelő tanára volt a HÖT-nek, részint azon keresztül, részint előadásaiban, írásaiban és főleg 1875 és 78 között általa alapított és szerkesztett Evangyéliomi Protestáns Lap hasábjain új teológiai irányzatot kezdeményezett, amit új ortodoxiának nevezett. Ez elütött a kortárs magyar protestáns teológusok racionalista, bibliakritikus, teológiai liberalizmust képviselő nézeteitől, de különbözött az akkorra már kevés számú konzervatív hitvallásos, egyházi szóhasználattal ortodox felfogású teológusokétól. Az újortodoxia a Biblia és a református hitvallási iratok, a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté kálvini értelmű felfogását

* Elhangzott a Magyarországi Református Egyház Doktori Kollégiuma Pedagógiai Szekciójában, Debrecenben, 2011. augusztus 23-án.

1 Kocsis ELEMÉR: Erdős József emlékezete halálának 50. évfordulóján. In: Református Tiszántúl, 1996. 4. sz. 23. p. (továbbiakban: Kocsis, 1996.); Erdős József. [Nekrológ, szerkesztőségi cikk.] In: Theologiai Szemle, 1947. 1. sz. 96. p. (továbbiakban: ThSz.-nekrológ. 1947.); Dr. Erdős József. [Nekrológ, szerkesztőségi cikk.] In: Közlöny [a Debreceni Theologus Ifjúság körlevele], 1946. 2. sz. 26. p. [A lap 1871 és 1948 között jelent meg, eredetileg a debreceni Kollégiumban a Hittanszaki Önképző Társulat lapja, később a laptulajdonos többször változott.]; Csikesz SÁNDOR: Dr. Erdős József hetvenedik életévére. In: Theologiai Szemle, 1926. 745. p.; Historicus: D. simái Erdős József élete és működése. In: Theologiai Szemle, 1926. 920-924. p. (Bibliográfiával.); ZovÁNYi JENŐ - Ladányi SÁNDOR: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. (3. jav., bőv. kiad.) 179-180. p.; Új Magyar Életrajzi Lexikon. Szerk.: MARKÓ LÁSZLÓ. 2. köt. Bp., 2001. 408-409. p.

2 Erdős József: Wesley János. In: Közlöny, 1876-77. 8. sz.