Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Teofil: Egy ágensi életút kezdetei. Szilágyi sámuel peregrinációja (1728-1732)

Egy ágensi életút kezdetei

19

val, mert ott, ahogy már korábban írta, csak mint katona jöhet számításba. Ezért nem is kerülhetett a külföldi tanulmányúton lévő ifjú Wesselényi István báró sem a király elé, akit otthon erről a körülményről nem tájékoztattak, amint az az úrfi Szilágyinak küldött leveléből kiderült.97 Bizalmasan írja Szilágyi a főgondnoknak, hogy ő ezen nem is igen csodálkozik, hiszen az úrfi mellett lévő Gyulai98 99 nem tájékozott a porosz udvari dolgokban, bár megfordult a „lengyel udvarban,” de ott teljesen más a helyzet. Gyulai Ferenc korábban Teleki Sándor két unokaöccsének, az ifjú Teleki Józsefnek és Ádámnak volt a németországi praeceptora. A fiatal főurak féléves hallei tartózkodásuk után majd két évet töltöttek Erős Ágost szász választó (1694- 1733) és lengyel király (1697-1706, 1709-1733) drezdai udvarában, hiszen mindkét tisztséget ő töltötte be ekkor, minden bizonnyal így érthető a „lengyel udvar” szófordulat. Nem tudni, hogy Gyulai megfordult volna két párt- fogoltjával az uralkodó varsói udvarában is. Újból kérte, hogy amennyiben fiát a porosz udvarba küldené, küldjön előtte néhány magas legényt ajándékba. Ez azért is volna jó, mivel a király most egy új regimentet akar felállítani csupa magas legényből. Amennyiben ezt jónak látná, Helldorff elhozhatná őket, de vigyázzon arra, hogy a báró ne a saját neve alatt adja át majd őket a királynak. Kitért arra is, hogy ez nem lenne káros az ausztriai házzal való porosz kapcsolatokra, mivel a viszony alapvetően jó a két ház között." Helldorf tehát a Habsburg Birodalom területén toborzott a porosz király szolgálatába katonákat. Ekkor még az osztrák-porosz viszony kiegyensúlyozottnak volt mondható, Szilágyi helyzetértékelése tehát helytálló. Mindenesetre felhívta a figyelmet arra, hogy az ajándékozást úgy kell megejteni, hogy abból világosan kiderüljön az ajándékozó személye a porosz uralkodó számára. Szilágyi egy Teleki Sándorhoz intézett levelének mellékletében közvetlenül Lászlónak is írt. Mentegetőzött, hogy ritkán írt neki, egyben kérte, hogy szerezze meg Ráday Gedeon kérésére Bethlen Farkas Históriáját gróf Bethlen Elekné asszonytól. Ő maga úgy látja, hogy az ifjú Ráday igencsak érdeklődik a magyar történelem iránt, szerzett is magának több könyvet ebben a témában. Ezek után kérte ő meg Szilágyit újabb könyvek beszerzésére. Egyben jelezte, hogy ő maga is kész bármilyen könyv beszerzésére, amennyiben azt az úrfi óhajtja.100

Szilágyi az ügy révén alaposan megismerkedhetett nemcsak a porosz udvar politikai viszonyaival, hanem a katonai berendezkedéssel is. Úgy tűnik, hogy naprakész volt az ottani eseményeket illetően, nem utolsósorban jól értesült befolyásos patrónusának, Jablonskinak köszönhetően. Közbenjárt Ráday Gedeon érdekében is, amikor egy könyvet kellett beszerezni. (Érdekes módon egy magyarországi könyvet kívánt megszerezni és külföldre juttatni, általában ugyanis a magyar patrónusok vásároltattak kint könyveket.)

97 Wesselényi peregrinációját ld.: FONT ZSUZSA: Wesselényi István egyetem- és udvarjárása. (1729-1732) In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Bp.-Szeged, 1993. 508-516. p. (továbbiakban: FONT, 1993-)

98 Font, 1993.509. p.

99 Peregrinuslevelek. 1980. 218-219. P100 Peregrinuslevelek. 1980. 235. p.