Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Teofil: Egy ágensi életút kezdetei. Szilágyi sámuel peregrinációja (1728-1732)
Egy ágensi életút kezdetei 9 nem tudta továbbítani a főúr szolgájának. Frankfurt an der Oder vagy más néven Odera-Frankfurt közelében járt már, amikor a gyógyszerész beajánlotta egy barátjának, akivel ingyen juthatott el Danzigba. A diák igencsak szerethette az utazást, mert annak köszönhetően, hogy korábban összebarátkozott egy közelebbről meg nem nevezett magyar professzorral, egészen másfelé vette az útját, nem Németország felé. Az említett magyar profesz- szor segítségével mindössze egy tallérért hajón Amszterdamba utazott. A hajó 13 nap után vetett horgonyt a holland városban. Szilágyi azonban nem tartózkodott túl sokat ott, ugyanazzal a hajóval visszafordult, egyrészt Teleki egy másik levele miatt, másrészt az ingyen megélhetés lehetősége csábította. (Az azonban nem derül ki a levélből, hogy pontosan mire gondolt.) Amsterdamból tengeri úton érkezett vissza Stettinbe, majd Berlinbe ment, ahol Dániel Ernestus Jablonskival találkozott, és átadta neki Teleki általa küldött levelét. Végül a diák az odera-frankfurti egyetemre került,35 ahová 1728. november 24-én iratkozott be.35 Érdekes, hogy Szilágyi nem utalt arra, miért tett olyan nagy kitérőt, mielőtt patrónusát felkereste volna. (Ld. a mellékelt térképet.) De ki is volt Teleki e bizalmas ismerőse? Jablonski Comenius unokája volt, ugyanis Brandenburg nemcsak a hugenottákat fogadta be a 18. században, hanem ezt megelőzően, az 1660-as években a lengyel szociánusoknak, majd a cseh testvéreknek is menedéket nyújtott. Az uralkodó bár református volt, lemondott alattvalói kálvini hitre való térítéséről^ A nevezett férfiú a porosz királyi tanács tagja, 1690-től Königs- bergben, 1693-tól Berlinben udvari papként működött. 1718-tól az egyházi tanács tagja lett, majd 1733-tól a berlini királyi tudományos társaság elnöki tisztségét viselte, s nagyon fontos szereppel bírt a nagyenyedi kollégium odera-frankfurti ösztöndíjainak megszervezésében.38 Jablonski fia, Paulus Ernestus teológiai tanárként és városi lelkészként dolgozott 1721-től az egyetemi városban.39 Szilágyi korábbi tanulmányi terveiről, ha voltak, nem tudunk részletesebben. Valószínű, hogy Teleki az ő esetében is Jablonski segítségét kérte a tanulmányok helyének megválasztásában. Az odera-frankfurti egyetemen Az Odera melletti Frankfurt fontos peregrinációs célpont volt már korábban is a magyar diákok számára. Az intézményt Font Zsuzsa úgy jellemzi, hogy 1613-ban, a brandenburgi választó református hitre térése után megvolt az egyetemen mind az evangélikus, mind a református teológiai gondolkodás képviselete. Heidelberg a harmincéves háború idején katolikus kézre került, ami Odera-Frankfurtot felértékelte a reformátusok számára. „A teológia és filozófia nem volt különösen erős, de szabad és nyitott, és a 35 36 37 38 39 35 Peregrinuslevelek. 1980. 211. p. 36 ZovÁNYl JENŐ: a magyarországi ifjak az Odera melletti Frankfurti Egyetemen. In: Protestáns Szemle, 1889.195. p. 37 Font Zsuzsa: Bethlen Miklós levelei Brandenburgba. In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. (Humanizmus és gratuláció.) Szerk.: CsÁSZTVAY Tünde - Nyerges Judit. Bp., 2009.) (továbbiakban: Font, 2009.) 131. p. 38 Peregrinuslevelek. 1980. 400. p. 39 Peregrinuslevelek. 1980. 400. p.
