Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Bánkuti Gábor - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár: A 20. századi egyház- és társadalomtörténet metszéspontjai. (Pécs, 2011. április 7-8.)

98

Egyháztörténeti Szemle X1I/2 (2011)

gát a kalocsai gyűjteményben folyó feldolgozó munkák és kutatások alapján.

A következő tematikus blokk a két világháború közötti időszak belpolitikai csomópontjai közül emelt ki néhányat, amelyek egyháztörténeti jelentősége vitathatatlan. így Tengely Adrienn, az egri Eszterházy Károly Főiskola adjunktusa Az 1918-as forradalmi változások hatása az egyházak életére című előadásában azt a korszakot tekintette át, amikor történelmünkben először kerültek részben hatalomra nyíltan antiklerikális eszmei- ségű politikai erők. Korábban nem tapasztalt, komplex kihívásként jelentkezett a Károlyi-, majd a Berinkey-kormány bizonytalankodó, később egyre inkább ellenséges egyházpolitikája; olyan, évtizedek óta húzódó, most azonban élet-halál kérdéssé váló egyházpolitikai problémák, amelyek gyors megoldást igényeltek, illetve az egyházak kebelében a forradalmi láz hatására jelentkező, sokszor igen radikális belső reformmozgalmak, végül az idegen megszállások és a várhatóan tragikus békeszerződés.

Ormos Mária, a PTE professzora A gazdasági világválság viharában; a pápai intelmek hazai értelmezései címmel a kiteljesedő gazdasági válság időszakában a pécsi egyházmegye körlevelekben megmutatkozó tevékenységének világegyházi alapjaira mutatott rá a vatikáni állásfoglalások, a Quadragesimo anno és a Katolikus akció elleni állami támadással foglalkozó pápai irat magyarországi reflexiója alapján. Jóllehet Magyarországon - különböző történeti motívumok miatt - hosszú távú hatása egyik kezdeményezésnek sem volt, az új gondolkodási módra valló megnyilatkozások történelmi jelentőséggel bírtak. Nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kereszténydemokrácia megerősödött és a kereszténydemokrata pártok több országban tartósan kormánytényezővé váltak. Az Actio Catholica (AC) gondolatköréhez igazodott Gianone ANDRÁsnak, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanárának előadása az Actio Catholica a pécsi egyházmegyében a püspöki körlevelek tükrében címmel. Előadásában ismertette az I. világháború és a II. Vatikáni Zsinat közötti időszak legfontosabb katolikus mozgalmának kialakulását, szervezeti kiépülését, továbbá a magyar katolikus egyház életében betöltött szerepét. Bemutatta azokat az országos jelentőségű megmozdulásokat, amelyeket az AC irányított, illetve a szervezetnek az egyházközségeken, egyesületeken keresztül a helyi közösségekre gyakorolt hatását.

A következő szekció előadásai már a II. világháború utáni krízishelyzetek elemzésére vállalkoztak. Gonda Gábor, a PTE PhD-hallgatója, illetve Orgoványi István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) osztályvezetője is a kitelepítések egy-egy mozzanatát világította meg. Gonda ,A Szent Szűz oltalmába ajánlottam összes volt hívemet...” címmel a németek kitelepítésének egyházi reflexióit vizsgálta a pécsi püspökség területén, a körlevelek és az érintett falvak historia domusai alapján. A pécsi püspökség területe jórészt lefedte a magyarországi németség legnagyobb összefüggő településterületét, a „Schwäbische Türkei”-t. Az itt lezajló kényszermigrációs jelenség az egyházmegye római katolikus híveinek széles tömegeit érintette, és a hagyományosan keresztény-konzervatív értékorientációjú, vallásos lelkületű németek jelentős részének kitelepítése maradandóan megváltoztatta az egyházmegye arculatát. Orgoványi a déli határsávból 1950 és 1953 között történt kitelepítéssel foglalkozott előadá