Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között

Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között 81

Gyarmati Béla lett.28 1948 januárjában Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor lemondott az elnökségről, akit dr. Somogyi Imre követett a tisztségben. Kiss orvosprofesszornak pedig felajánlották a díszelnöki pozíciót.* 24 Az orvosprofesszor azonban 1948 végére visszavette az MSZSZ elnökségét.2®

A Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége közjogi harca

Az MSZSZ már 1945 márciusában elhatározta, hogy az állam és az egyház szétválasztása tárgyában az Ideiglenes Magyar Nemzetgyűléshez illetve a Nemzeti Tanácshoz emlékiratot intéz. Az emlékiratot először 500 példányban teivezték sokszorosítani, hogy pártokhoz, fontosabb közhivatalokhoz, illetve intézményekhez eljuttassák.26 Címe Szabad államban - szabad egyházak már sejteti, hogy elképzelésük szerint az új vallási törvénynek az állam és az egyház szétválasztásán kell nyugodnia.2 28? Elképzelésük klasszikus szabadegyházi nézeten alapult, amelyet Roger Williams baptista lelkész, Rhode Island kormányzója fektetett le, és később az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának egyik alappillére lett. Eszerint a polgári ügyekben mindenki engedelmeskedik az államhatalomnak, de az minden lakos számára biztosítja a vallás szabad gyakorlását, és a hitének terjesztéséhez való jogot. A hatóságok pedig nem rendelkeznek azzal a joggal, hogy lelkiismereti kérdésekbe beleszóljanak.28 Nézetük alátámasztására az Egyesült Államok és a Szovjetunió törvényeire is hivatkoztak, amely szerint az állampolgárok szabadon alakíthatnak saját felekezetet, gyakorolhatják vallásukat, amennyiben nem ellenkezik a jó erkölcsökkel, és nem bontja meg a társadalmi rendet.29 A személyi adatok felvételekor nem tartozik senki sem számot adni vallási hovatartozásáról. A felekezetek belső ügyeiket maguk intézhetik, és minden külső beavatkozás nélkül választhatják vezetőiket.®0

A szabadegyházak retorikájukban - a baloldali pártokhoz alkalmazkodva - az egykori elnyomott egyházak képviselőiként új vallásügyi törvény megalkotását sürgették, mivel a „magyar vallásügyi törvények hiá28 MSZSZ levele a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz. (1945. július 15.) RZ. I-A-4. (BL.); MSZSZ jegyzőkönyve. (1945. szeptember 11.) RZ. III-B-11.

24 Kiss orvosprofesszor arra hivatkozva mondott le az elnöki tisztségéről, hogy az egész embert kíván, míg őt az orvosprofesszori és a tudományos munkája túlságosan leköti. Lemondásának igazi okát abban találhatjuk, hogy általunk egyelőre ismeretlen okból a Keresztyén Testvérgyülekezet nem óhajtotta, hogy ő képviselje a Gyülekezetei az MSZSZ-ben. Átmenetileg a Keresztyén Testvérgyülekezet MSZSZ tagságát is felfüggesztették. MSZSZ jegyzőkönyv. (1948. január 8.) RZ. I- A-19. (BL.)

*5 MSZSZ jegyzőkönyv. (1948. december 23.) RZ. I-A-26. (BL.)

26 MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. március 23.) RZ. III-B-4. Később 3 ezer példányt rendeltek belőle. MSZSZ jegyzőkönyv. (1945. július 20) RZ. III-B-9.

2? Kiss et. al., 1945.

28 Kiss et. al., 1945.16-17. p29 A szabadegyházi közösségek azonban e kritériumokat jóval szabadabban értelmezték, mint a magyarországi államhatalom és a történelmi egyházak. A feleke- zetváltás, hitviták, illetve a másik felekezet tanitásának nyílt bírálata nézetük szerint nem számít a társadalmi rend megbontásának kategóriájába. Az állam- hatalom ezért ezekbe a kérdésekbe nem avatkozhat bele.

3° Kiss et. al., 1945.15. p.