Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között
82 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) nyosak, elavultak”.31 A régi rendszert azzal vádolták, hogy az érvényben lévő törvényeket sem tartotta be:32- Nem biztosította az egyházak esetében az „egyenlő elbánás elvét”, amit az 1848/20. törvénycikk mondott ki.- Nem alkalmazta az 1895/43. törvénycikk rendelkezéseit az újabb, illetve a kisebb felekezetek elismerése területén, illetve az el nem ismert felekezetek istentiszteleti szabadságára vonatkozóan nem a törvényben lefektetett elvek szerint járt el.- Nem tartotta be a trianoni békeszerződés vallásszabadsági rendelkezéseit.- Gátolta a kisebb felekezeteket a Biblia nyilvános olvasásában és a közös imádkozásban. A memorandum ezt követően a hatályos törvények hiányosságait sorolja fel:33- Az 1848/20. törvénycikk csak a törvényesen bevett egyházak közti egyenlőséget és viszonyosságot állapította meg. A bevett egyházak számára az állam anyagi támogatását biztosította. így azok nem váltak az államtól anyagilag független szervezetté.- Az 1895/43. törvénycikk hibájának tartották, hogy három kategóriába sorolta (bevett, elismert, tűrt) a felekezeteket. Másrészt korlátozta az egyházak egyházközségi elöljáró- és lelkészválasztását azáltal, hogy a megválasztott személyt kötelesek voltak az illető törvényhatóság első tisztviselőjének tudomására hozni, aki ellenvetését írásban közölhette. Az összetettebb egyházszervezettel rendelkező egyházak pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszternek voltak kötelesek megerősítés végett a felső egyházi vezetés személyváltozásait bejelenteni. Nem érvényesülhetett az egyházak önrendelkezési joga. A szabadegyházi vezetők a fent említett visszásságok megszüntetése érdekében a következő javaslatokat fogalmazták meg:- Az állam és az egyház szétválasztása, amely alapját képezi az egyéni jog és a lelkiismereti szabadság érvényesülésének.- Ne szólhassanak bele egyes egyházak az állam ügyvitelébe.- A közigazgatósági hatóságok ne értelmezhessék és alkalmazhassák különböző módon a nem egyértelműen megfogalmazott törvényeket.- Az állami hatóságok ne szolgálják ki egyes felekezetek lelkészeinek érdekeit.- Szűnjön meg annak a lehetősége, hogy tisztán vallási okok miatt hatósági közbelépéssel zaklatnak, bántalmaznak embereket. Az Egyesült Államok példájával cáfolják, hogy a vallási sokszínűség vallás - talansághoz vezetne. Sőt, a vallás- és gondolatszabadságnak tulajdonítják az Egyesült Államok gyors ütemű fejlődését. Az esetleges komolytalan vallási csoportosulások a történelem tanúságtétele szerint önmaguktól eltűnnek, vagy jelentéktelen csoportokká zsugorodnak. A szabadegyházi memorandum teljes egészében elveti, hogy az egyházak az államtól anyagi segítséget kapjanak. 31 Kiss et. al., 1945.15. p. 32 Kiss et. al., 1945. 4-6. p. 33 A memorandum nem felejtkezik el az adott törvények történelmi érdemeiről sem. Kiss et. al., 1945. 6-8. p.
