Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között
A szabadegyházak helyzete Magyarországon 1945 és 1950 között* Rajki Zoltán Az 1944 végén, 1945 elején tapasztalható politikai változások lehetővé tették, hogy a kedvezőtlen közjogi helyzetben lévő szabadegyházak* 1 harcot indítsanak jogállásuk javításáért. Kezdetben úgy látszott, hogy az ország demokratikus irányban fejlődik tovább.2 A második világháborúban is győztes nyugati hatalmak már az első világháborút lezáró békeszerződésbe beépítették a vallásszabadságot biztosító cikkelyeket. Tanulmányomban a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége (MSZSZ) tevékenységének ábrázolásán keresztül szeretném bemutatni e közösségek közjogi és vallásszabadsági helyzetének alakulását a második világháborút követő néhány évben. Magyarország geopolitikai helyzetéből fakadóan a szovjet viszonyok voltak irányadóak. Az érvényben levő szovjet törvények garantálták a vallásszabadságot. Politikai rendszerük az állam és az egyház szétválasztásán A tanulmány az OTKA K68299. számú pályázata és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 Manapság az egykori szabadegyházakat többek között újprotestáns vagy evangéliumi protestáns egyházaknak hívják. A tanulmányban ragaszkodom az akkor használatos szabadegyház kifejezéshez, amely pontosabban kifejezi az érintett közösségek jellemzőit, mint a manapság használt elnevezések. A második világháború végén a magyarországi szabadegyházak közül egyedül a Magyarországi Baptista Egyház szerezte meg az elismert státuszt a fővárosi gyülekezete számára. A vidéki gyülekezetek legális működését a budapesti gyülekezeten keresztül biztosították, de számíthattak a helyi hatóságok zaklatására. A Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter által 1939. december 2-án kiadott rendelet az ország honvédelmi érdekeire hivatkozva betiltotta a nazarénus, az adventista, a Jehova Tanúi, valamint a pünkösdi mozgalom különböző csoportjainak működését. A fentiek közül egyedül a Hetednapi Adventisták Felekezete tudta legalizálni a működését 1941-ben Bibliakövetők Felekezete néven. Az Üdvhadsereg - bár nem szerepelt a felsorolásban - a református konvent támogatásával már korábban valamilyen formában elérte, hogy ne szektaként, hanem tisztán társadalmi egyesülésként kezeljék őket. így másfél évig működhettek. Az Üdvhadsereget 1941. július í-jén tiltották be, de erőteljes angolszász kapcsolataik miatt sikerült 1943 tavaszáig a betiltásukat elhárítaniuk. A Keresztyén Testvérgyüleke- zetet 1940-ben tiltották be, de 1941-ben újra engedélyezik a működésüket, majd 1944 elején újabb betiltás várt rájuk. A „tűrt” kategóriában lévő szabadegyházi felekezetek közül egyedül a Magyarországi Metodista Egyház működhetett töb- bé-kevésbé szabadon a második világháború éveiben. Bővebben ld.: Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp., 1996.; SZIGETI JENŐ: A kisebb magyarországi egyházak. In: A magyar protestantizmus 1918- 1948. Tanulmányok. Szerk.: LENDVAI L. FERENC. Bp., 1987. (továbbiakban: SZIGETI, 1987.) 236-250. p. 2 Magyarországi 1945 és 1950 közötti politikai helyzetéről Id.: ROMSICS IGNÁC: Magyarország története a XX. században. Bp., 2003. 271-333. p.; BIHARI MIHÁLY: Magyar politika, 1944-2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Bp., 2005.1788. p.
