Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban
Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban 71 (oláhországi) magyarok ügyével.58 Kifejezik óhajukat, hogy a csángó magyarok nyelvi és vallási identitásának megőrzését támogatni kell. A nemzeti zsinattól várják ennek elősegítését, de már itt ajánlják, hogy magyar (nem pedig olasz) lelkészeket és tanítókat kell hozzájuk küldeni, s ugyanakkor magyar nyelvű könyvekkel is ajánlatos volna a csángó katolikusokat ellátni.5« Mindezt csupán átmeneti jellegű rendezésnek tekintik, ezért csupán ideiglenes megoldásként javasolják, hogy joghatóságilag az erdélyi egyházmegyéhez csatolják a csángókat. Végső megoldásnak az esetleges áttelepítést tartják az egyházmegyei zsinaton résztvevők.60 Tekintve az akkori politikai helyzetet, s a forradalmi eszmék hatására nemzetállamban való gondolkodást, a lehető legérthetőbb magatartást fogalmazták meg a zsinatra egybegyűlt klerikusok. A kérdés utótörténetéről érdemes megjegyezni, hogy ekkor ugyan konkrét megoldás, lépés nem történt, egyrészt a politikai események változásai miatt, másrészt az elmaradt nemzeti zsinat ténye miatt. Nem jött össze az a fórum, amelytől a kérdés rendezésének elősegítését várták. Csupán 1859-ben, Haynald Lajos püspöksége idején került sor a Szentszékhez küldött felterjesztés megfogalmazására. Ebben a püspök kifejezi kérését, hogy az erdélyi püspökséget emeljék érsekségi rangra, s a visszaállítandó milkóvi püspökség legyen ennek szuffrarégens püspöksége. így elérhető lett volna, hogy a moldvai magyar katolikusok egyházi irányítását Gyulafehérvár rendezhesse. Ekkor még nem létezett független államként Románia, így a kérdés rendezésére elméletileg lehetőség is lehetett volna, hiszen a megoldás csak az egyházi jóváhagyástól függött. Hogy mégse valósult meg a terv, annak oka abban kereshető, hogy Kunszt József kalocsai érsek, akinek joghatósága alá tartozott az erdélyi püspökség, nem adta ebbe beleegyezését. Gyakorlatilag tehát a kérdés rendezése akkor is, illetve ezt követően is elmaradt. Előrelépés 1848-ban csak annyiban történt, hogy Kovács Miklós püspök 50 példányban magyar imakönyvet küldött a kantai házfőnök, Körösi Ferenc közvetítésével a moldvai csángóknak. A moldvai magyarság egyházi joghatóságának a rendezése ugyan elmaradt, viszont az erdélyi római katolikus érsekség létrehozásának a lehetősége, s ennek joghatósági kiterjesztése működtethető elv lehetett az amúgy is a gyula- fehérvári latin püspökség joghatósága alá rendelt örmények esetében a keleti katolizálás terén is. Miközben a görög katolikusok aktívan lobbiztak a görög katolikus érsekség ügyében, az örmény papságra ez 1848-ban nem volt jellemző. A pápai óvásokkal szemben mindinkább a latinizálódás konkrét lépéseit tették meg korábban is, ekkor is. Az örmények a rítushoz tartozó naptár-kérdésben maguk szorgalmazták a módosítást: 1750-ben kérték a Gergely-naptár 58 Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 6. pont. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 1085/1848. sz.; Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat a besztercebányai nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő, D. a. 2. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. ikt. sz. nélk. 59 A „Jó és olcsó könyvkiadó” kérdés kapcsán a gyulafehérvári papság zsinatot előkészítő tanácskozása már leszögezte, hogy ez a kiadó az figyelmét terjessze ki „a moldvai és oláhhoni hitsorsink állapotára”. Gyulafehérvári papság beadványa. Gyulafehérvár, 1848. július 31. - GYÉFKL. Pl. 389.d. 11.cs. 1010/1848. sz. 6(1 „Addig is, míg talán magyarhon ezen moldvai testvéreknek honunkba leendő áttelepítése iránt intézkednék.” Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 6. pont. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 1085/1848. sz.
