Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
26 Egyháztörténeti Szemle XI1/1 (2011) elhunyta egész további életüket meghatározta. Szegény sorba kerültek, olyannyira, hogy férjet sem találtak. Életüket Kábán élték le, 1889-től egészen 1912-ig évente előfordulnak kérelmeik a gyülekezet irattárában, és az eklézsia kisebb összegekkel folyamatosan segítette valamikori lelkészének árváit. 1909-ben Buday Paulina így írta alá a kérelmet: „71 éves árva hajadon leány”.138 Ezzel kapcsolatban talán érdemes még annyit megjegyezni, hogy a pénzösszegek kiutalója a kábái gyülekezet részéről Dávidházy János lelkész volt, a lányok unokatestvére. Dávidházy János következő gyermeke, Dávidházy Terézia 1805-ben született Ágyán. Férje az a Kerekes Ferenc lett, akivel Dávidházy Jánosnak közelebbről nem ismert hitelügyletei voltak. Feltehetően valamikor 1818/20 körül házasodtak meg. Kerekes Ferenc korának egyik leghíresebb magyar természettudósa volt, Erdőhegyen született, az Ágyához oly közel eső Arad megyei településen, elképzelhető, hogy ez a földrajzi közelség, és az ebből fakadó közös ügyek az ismeretség alapja. Debrecenben tanította a természettudományos tárgyakat, botanikát és kémiát. Emellett híres matematikus volt, a Bolyaiakkal egy szinten említhető, sőt őket nem egyszer megelőző. Pedagógiával is foglalkozott a debreceni kollégium tantervének megváltoztatásával kapcsolatban. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta.139 Kerekes 1850-ben hunyt el. Dávidházy Terézia halálozási dátuma sajnos ismeretlen. Három gyermekük született: József, aki jogi tanulmányokat folytatott, Ferenc pedig kalaposmester lett, és László. Dávidházy Lídia, Dávidházy János legfiatalabb gyermeke 1808-ban született Ágyán. Mindössze annyit tudunk róla, hogy a férje édesapja utódja lett az ágyai lelkészi pozícióban. Mészáros István közvetlenül Dávidházy János után lett lelkész, sajnos nem tudni meddig szolgált ott.140 Több leszármazottról beszél a családi krónika, de név szerint egyet sem említ. 2.8. Dávidházy III. Sámuel élete ,,A’ reménylett ’s már anyjában Prédikátornak szánt”141 Sámuel, a családban harmadikként ezzel a névvel, 1789. július 1-jén született Poroszlón. Dávidházy III. Sámuel Hódmezővásárhelyen tanult, majd pedig 1804-ben került Debrecenbe, ahol rögtön egy év alatt két évfolyamot végzett el. A későbbiekben két tanéven keresztül volt praeceptor a kollégiumban, majd 1814-ben előbb contrascriba, majd pedig 1815 szeptemberétől 1816 tavaszáig a diákönkormányzat feje, szenior lett. Mint szenior, jelentősebb fizetést kapott, ezért az utolsó éve elvégzése után nem kellett rektorként dolgoznia, hanem rögtön megvolt a lehetősége külföldi akadémiákra menni. Számára is, mint a korszak többi külföldet járt 138 A kérelmek megtalálhatók. TtREL. I. 31. b. 63. d. Kaba, I. R. I. alatt, kevertem Az idézett irat a 233. sz. alatt. >3<> Életrajzát közli: SziNNYEl JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. köt. Bp., 1891-1914. (továbbiakban: SZINNYEI, 1891-1914.) Bp., 1899. VI. köt. 43-46. p. mo Egyházi névtár (almanach) a’ helv. vallástételt tartó tiszántúli kerületből MDCCCXXXV. esztendőre. Debreczenben, nyomattatottTÓTH LAJOS által. 1834.56. p. 141 TtREL. DLL. Aranykönyv 3. p. Jellemző lelkészi öntudatra, hogy Dávidházy Sámuel irta mindezt saját magáról.
