Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban
70 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) püspökség joghatósága alá tartoznak.54 Miután 1758-ban Szamosújváron létrejött a görög katolikus püspökség, az elvi lehetősége is megszűnt az itteni örmény püspökségnek, hiszen a IV. lateráni zsinat értelmében azonos helységben nem működhet két különböző rítusú katolikus püspökség.55 Az erdélyi örmény klérus mindinkább engedett a latinizáló törekvéseknek. Például a fiatalabbaknak egyre inkább mindegy volt, hogy örmény vagy latin misekönyvet használnak.56 A Szentszék azonban ellenezte a lati- nosítást. 1750-ben Baranyai László gyulafehérvári házfőnökhöz írt levelében a bécsi nuncius megtiltja, hogy bárki is a latin rítusra térjen az örmények közül, mert ezt a keleti szakadárok a saját rítusuk megvetéseként értékelhetik. Az erdélyi örmény rítus fennmaradásában látták a lehetőséget arra, hogy a keleti (havasalföldi, moldvai és bukovinai) örmény „szakadá- rokat” meg lehessen téríteni. Ugyanez az elv motiválta a görög katolikusok támogatását, egyházszervezetük önállósítását akár egy görög katolikus érsekség létrehozásával is, amint a fentiekben ezt láttuk. A havasalföldi, moldvai és bukovinai örménység katolizálása viszont nem feltétlenül tette szükségessé az örmény rítus erősítését. A latin püspökség fennhatósága alá került erdélyi örménység példájára próbálják meg kiterjeszteni az erdélyi püspök joghatóságát ezekre a térségekre is, elsősorban az ott élő magyarokra.57 Az 1848-as egyházmegyei zsinaton konkrétan megfogalmazásra is került ez az elképzelés. A magyar püspöki kar arra kért javaslatokat, hogy a moldvai magyar katolikusok helyzetét hogyan rendezné az egyházmegyés papság. A zsinat során ezt bővítve az Erdély határain túl élő magyar katolikusok ügyéről tárgyaltak, a moldvai térséget kiegészítve a havasalföldi 54 A lembergi érsekhez tartozó erdélyi örmények mindinkább az erdélyi római katolikus püspök joghatósága alá kerültek. 1786-ban ebből joghatósági vita is keletkezett. II. József császár az ügyben a bécsi káptalanhoz fordult, akik kijelentették, hogy a lembergi érseknek látszatra ugyan igaza van, de a gyakorlat az erdélyi püspök mellett szól, tehát ennek fennhatósága alá tartoznak. 55 Az első görög katolikus püspök, Athanasie 1713-ban bekövetkezett haláláig Gyulafehérváron lakott a püspöki székhelyen. Ioan-Giurgiu pataki püspököt két év múlva nevezték ki, s megkapta 1717-ben a Martinuzzi birtokot. Emellett jött létre 1700-ban az első örmény város, Armenopolis (Szamosújvár). Ettől északra Gerla (Kandia) faluban románok laktak. Az örmény város növekedésével a román falu a város lakónegyedévé vált, s így az ő adminisztrációjukkal is Szamosújvár foglalkozott. 1715 és 1717 közt Pataki Fogarason a vár templomában működött, ez volt a püspöki székhely is. Miután megkapták a Martinuzzi birtokot, Pataki szerette volna a püspöki központot Gerlara költöztetni. Az ottani templom lerom- boltsága sem akadályozta meg, hogy 1725-ig ott rendezze be a püspöki központot. Utóda, Ion Inocentiu Micu Klein nem akart sem Fogarason, sem Kandiában tartózkodni, így elcserélte a Martinuzzi birtokot a balázsfalvi várra, s ott rendezte be 1736-tól a püspökséget, amelyből később érseki rangot kapott. 1853-ban IX. Pius pápa újra létesítette a gerlai görög katolikus püspökséget, első püspöke loan Alexi lett. Gazdovits, 2006. 325-329. p. 56 Petrowicz, 1988.197. p. 57 Természetesen, ha ez sikerült volna, az erdélyi örmény katolikusok római katolikus püspökség alá rendelésének mintájára ugyanezt megpróbálhatták volna a Kárpátokon kívül is.
