Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban
Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban 69 tek az ősi vallásra, még ha ehhez Budakovicsnak semmi köze sem volt. Az erdélyi római katolikus püspök, Mártonffy György látva az örmények zavaros helyzetét, úgy gondolta, hogy ha Oxendiusnak joga volt a római katolikusokat vezetni, neki is joga van az örmény katolikus egyház belügyeibe beavatkozni, amíg az örmények új püspököt nem kapnak. Az örmények felháborodtak, hiszen Oxendiust Illyés kérte fel, Mártonffyt meg senki a „kölcsön” visszaadására.50 A Propaganda Fide Mártonffyt bízta meg, hogy a Budakovicsot ért vádpontokat kivizsgálja. Ennek során Mártonffy 1719-ben összehívta az örmény papságot, amely a vádakat tisztázó nyilatkozatot fogalmazott. A nyilatkozatot utólag Budakovics is aláírta. A Propaganda Fide viszont tudta, hogy Mártonffy szükségtelennek tartotta az örmény püspökség helyreállítását, viszont a nyilatkozat azt sugallta, hogy vannak olyan problémák, amelyek miatt szükséges lenne az örmény püspök, de ezt Mártonffy elkendőzni szeretné. Ezért érkezik kivizsgálásra a mechitaristák egyik misszionáriusa, Cacciadurus Arachiel, majd Jónás sebastiai örmény püspök. Jónás jelentése után a kongregáció megrótta Mártonffyt azért, mert titkolta az ősi vallásra való visszatérési problémákat. Budakovics alaptalan vádolásának az eredménye végül az lett, hogy tisztségeitől megfosztották. Helyette az erdélyi örmények főesperesévé a pápa dr. Theodorovics Mihályt nevezte ki. Mártonffy utóda, Antalfy János püspök és Theodorovics együttműködött az örmények közti viszálykodások felszámolásában. Ennek ellenére 1728-ban Antalfy megvonta Theodorovics főesperesi megbízását. Ezáltal a gyakorlatban alkalmazta az örmény katolikusokra is a püspöki szabad kinevezés latin jogát. A főesperesi megbízást ugyan Stephanovics Roska István vizitátor visszaadta Theodorovicsnak, s Antalfy utódjától, Zorger Gergely püspöktől a vikáriusi kinevezést is kérte, de ez eredménytelen maradt. Az egység helyett megosztás következett: két egyházkerületbe osztják az erdélyi örményeket (szamosújvári és erzsébetvárosi - ez utóbbihoz kapcsolva a gyergyóit és a szépvízit is), majd ez utóbbi kettőt a gyergyói és a felcsíki római katolikus kerülethez csatolták. A szamosújvárit is megszüntették, ez a szolnoki latin kerülethez került. Theodorovics idejében nagyon aktívan próbálták az örmény püspökséget restaurálni. 1758-ban Mária Terézia ki is nevezte püspöknek,51 de a Vatikán nem erősítette meg. A meghiúsítás talán Dániel Tódor örmény királyi tanácsos ügyködéséhez köthető, aki szerette volna saját latin szer- tartású pap testvérét a püspöki székbe juttatni.52 * * A lényeg, hogy ezáltal az örmény püspökség helyreállítása meghiúsult. Ezért Róma 1741-ben elfogadva a helyzetet, az örményeket az erdélyi püspök fennhatósága alá helyezte.55 Batthyányi Ignác püspök 1786-ban a lembergi érsekhez írt levelében ki is emelte, hogy az erdélyi örmények a gyulafehérvári római katolikus 50 Szongott, 1901.199. p. 51 Szongott, 1901.304. p. 52 Dániel Tódor királyi örmény tanácsos megakadályozta a kinevezés végrehajtását. III. Károly király 1738-ban engedélyezte az erdélyi örmény püspök megválasztását, de az örmények nem tudtak a Szentszékkel megegyezni. JAKUBINYI, 2001. 34. p. m A négy örmény plébániát egy esperes-plébánossal a gyulafehérvári püspök és a Propaganda Fide erdélyi kiküldöttén keresztül egyenesen Rómának rendeli alá. Gazdovits, 2006. 322-324. p.