Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban

Erdélyi katolikus rítusok autonómiája 1848-ban 69 tek az ősi vallásra, még ha ehhez Budakovicsnak semmi köze sem volt. Az erdélyi római katolikus püspök, Mártonffy György látva az örmények zava­ros helyzetét, úgy gondolta, hogy ha Oxendiusnak joga volt a római katoli­kusokat vezetni, neki is joga van az örmény katolikus egyház belügyeibe beavatkozni, amíg az örmények új püspököt nem kapnak. Az örmények felháborodtak, hiszen Oxendiust Illyés kérte fel, Mártonffyt meg senki a „kölcsön” visszaadására.50 A Propaganda Fide Mártonffyt bízta meg, hogy a Budakovicsot ért vádpontokat kivizsgálja. Ennek során Mártonffy 1719-ben összehívta az örmény papságot, amely a vádakat tisztázó nyilatkozatot fogalmazott. A nyilatkozatot utólag Budakovics is aláírta. A Propaganda Fide viszont tudta, hogy Mártonffy szükségtelennek tartotta az örmény püspökség helyreállítását, viszont a nyilatkozat azt sugallta, hogy vannak olyan problémák, amelyek miatt szükséges lenne az örmény püspök, de ezt Mártonffy elkendőzni szeretné. Ezért érkezik kivizsgálásra a mechitaristák egyik misszionáriusa, Cacciadurus Arachiel, majd Jónás sebastiai örmény püspök. Jónás jelentése után a kongregáció megrótta Mártonffyt azért, mert titkolta az ősi vallásra való visszatérési problémákat. Budakovics alaptalan vádolásának az eredménye végül az lett, hogy tisztségeitől meg­fosztották. Helyette az erdélyi örmények főesperesévé a pápa dr. Theodorovics Mihályt nevezte ki. Mártonffy utóda, Antalfy János püspök és Theodorovics együttműködött az örmények közti viszálykodások fel­számolásában. Ennek ellenére 1728-ban Antalfy megvonta Theodorovics főesperesi megbízását. Ezáltal a gyakorlatban alkalmazta az örmény katoli­kusokra is a püspöki szabad kinevezés latin jogát. A főesperesi megbízást ugyan Stephanovics Roska István vizitátor visszaadta Theodorovicsnak, s Antalfy utódjától, Zorger Gergely püspöktől a vikáriusi kinevezést is kérte, de ez eredménytelen maradt. Az egység helyett megosztás következett: két egyházkerületbe osztják az erdélyi örményeket (szamosújvári és erzsébet­városi - ez utóbbihoz kapcsolva a gyergyóit és a szépvízit is), majd ez utób­bi kettőt a gyergyói és a felcsíki római katolikus kerülethez csatolták. A szamosújvárit is megszüntették, ez a szolnoki latin kerülethez került. Theodorovics idejében nagyon aktívan próbálták az örmény püspöksé­get restaurálni. 1758-ban Mária Terézia ki is nevezte püspöknek,51 de a Vatikán nem erősítette meg. A meghiúsítás talán Dániel Tódor örmény királyi tanácsos ügyködéséhez köthető, aki szerette volna saját latin szer- tartású pap testvérét a püspöki székbe juttatni.52 * * A lényeg, hogy ezáltal az örmény püspökség helyreállítása meghiúsult. Ezért Róma 1741-ben elfo­gadva a helyzetet, az örményeket az erdélyi püspök fennhatósága alá he­lyezte.55 Batthyányi Ignác püspök 1786-ban a lembergi érsekhez írt levelé­ben ki is emelte, hogy az erdélyi örmények a gyulafehérvári római katolikus 50 Szongott, 1901.199. p. 51 Szongott, 1901.304. p. 52 Dániel Tódor királyi örmény tanácsos megakadályozta a kinevezés végrehajtá­sát. III. Károly király 1738-ban engedélyezte az erdélyi örmény püspök megvá­lasztását, de az örmények nem tudtak a Szentszékkel megegyezni. JAKUBINYI, 2001. 34. p. m A négy örmény plébániát egy esperes-plébánossal a gyulafehérvári püspök és a Propaganda Fide erdélyi kiküldöttén keresztül egyenesen Rómának rendeli alá. Gazdovits, 2006. 322-324. p.

Next

/
Thumbnails
Contents