Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
Egy több évszázados református „ároni ház” 25 szerint ügyvéd volt, nagyon fiatalon, 1831-ben hunyt el.130 Egy testvére volt, Eduárd, az ő sorsa ismeretlen. Édesanyjuk, Mária 1839-ben halt meg.131 Dávidházy János negyedik és egyben utolsó fia, II. László 1798 decemberében született. A családban immáron szokásos módon kijárta a debreceni református kollégium osztályait, és ezután Mezőtúron lett rektor. Itt halt meg, szintén nagyon fiatalon, 1825-ben.132 A következő gyermek, Dávidházy Julianna 1803-ban született. Feleségül ment Buday Antal református lelkészhez. Buday már maga is mint lelkész gyermeke133 végezte el iskoláit Debrecenben, majd pedig 1816- ban Göttingenbe ment tanulni, ahol akkor épp Dávidházy Sámuel is időzött. Szinte biztosan ismerték egymást, a ki- és beiratkozások dátumából egyértelműen látszik, hogy együtt is mozogtak. ‘34 Hazatérte után Kaba városának lelkésze lett, és itt szolgált elismert egyházmegyei tanácsbíraként egészen 1849-ig, haláláig. Buday Antal 1848/49-ben is szerepet vállalt, sajnos nem tudni, hogy pontosan mit, annyit ír a családi krónika, hogy táborban megbetegedve halt meg 1849-ben. A tábori lelkészek kiadott névjegyzékében nem szerepel a neve. Mészáros Lázár viszont 1849. március 4-én nevezte ki a Bihar megyei „önkéntes őrhadzászlóaljhoz” a tisztikart, a főhadnagy Buday Antal lett.133 * Közelebbit sajnos nem tudunk arról, hogy mi történhetett vele, mi vehette rá arra, hogy lelkész létére katonaként vegyen részt a harcokban.136 * Mindeközben - 1849 márciusában - hitvese, Julianna is kivette a részét a feladatokból mint honvédfeleség. A Közlöny is tudósított arról, hogy „Kábáról Budai Antalné 2 párnát, 4 párnahajat, 8 törölközőt, 2 lepedőt, 1 szalmazsákot, 2 font tépést s 6 V2 rőf vásznat adományozott”13? a haza védőinek. Két gyermekük született, Paulina 1836 körül, aki 1912-ben halt meg. Mária néhány évvel később születhetett, és 1898 körül hunyt el. Édesapjuk korai halála, és édesanyjuk azt követő - pontos időpontja nem ismert 130 TtREL. DLL. I. 35. Tóth Károly gyászjelentése, 1831. 131 TtREL. DLL. Aranykönyv 4. p. 132 „Dávidházi László 1825. ápril hóban hozatván, már junius 18-án rektori hivatalában meghalt 26 éves korában és az oskolából eltemettetett.” FARAGÓ BÁLINT: A mezőtúri református egyház története 1530-1917-ig. Mezőtúr, é.n. 226. p. 133 Édesapja, Buday András 1787 és 1804 között többek között Vajszló lelkésze volt. '34 Utrechtben 1816. október 18. és 21. között iratkozott be Dávidházy Sámuel, Tüdős József és Buday Antal debreceni diákok, és 1817. június 21-én együtt hagyták el az egyetemet. SEGESVÁRY, 1935. 46. p. ‘35 HEGYESI MÁRTON: Bihar vármegye 1848-49-ben. Debrecen, 2000. (A Hajdú- Bihar Megyei Levéltár közleményei, 24.) (továbbiakban: HEGYESI, 2000.) 128. p.; BONA GÁBOR: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. I. köt. Bp., 1998. 231. p., akinél a 123. honvédzászlóalj hadnagyaként szerepel egy bizonyos Buday Antal, a nevén kívül azonban más információ nincs róla. ■3<> Talán érdemes megjegyezni, párhuzamként is, hogy ezekben az években a már említett, tágabb rokonságba tartozó Könyves Tóth Mihály az 1848/49-es eseményekben való részvételéért Kufsteinben rabságot szenvedő lelkész is egyházmegyei assessor volt a debreceni egyházmegyében, ott ahol Buday is. '37 Idézi: HEGYESI, 2000.165-166. p.
