Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
22 Egyháztörténeti Szemle XII/2 (2011) ahol Luca Ermenegildo Pasettoval,113 * * a kongregáció titkárával tárgyalt. Végül a Zsinati, a Szemináriumi, a Rítus, és a Szentségek Kongregációjában tett tisztelgő látogatást, s mindenütt körülbelül tíz percet időzött. A nap végén Czapik előkészítette írásos beadványait.11« XII. Pius pápa 1948. szeptember 29-én délelőtt háromnegyed 10 órakor Castel Gandolfoban fogadta az egri érseket.11® A kihallgatás harminckét percig tartott, amelynek végén Esty Miklós is bebocsátást nyert rövid üdvözlésre. A pápa Robert Leiber révén már informálva volt a lényeges dolgokról, és ez jelentősen megkönnyítette Czapik számára a megbeszélést. Átadta a pro memoria olasz szövegét, amelyet élőszóval ismertetett.116 A hangsúlyt feljegyzései szerint a holtpont kifejezésre és a vizitátor szükségességére fektette.117 A vizitátor személyére vonatkozóan a pápa a Czapik által javasolt Verolino helyett, annak betegségére hivatkozva, Rottát ajánlotta, Casarit azonban nem ismerte.118 * Rogács püspök kinevezésének ügyére már nem volt ideje, de megemlítette, hogy a pro memoria végén szó van róla.1111 Esty Miklós feljegyzéseiben ismertette Czapiknak az audenciával kapcsolatos beszámolóját, amelyet vissza Róma felé tartott neki. A feljegyzés szerint Czapik kiemelte, hogy nagy segítséget jelentett számára a pro memoria, mivel egy püspöki audiencia fél óránál tovább nem tarthat. XII. Pius az idő leteltével meg is kérdezte, hogy szerepel-e minden az iratban, amit nem tudott elmondani, és a pozitív válasz megnyugtatta a pápát. Czapik azt a megérzését is megosztotta Estyvel, hogy sokat segített neki az, hogy Leiber előzetesen informálta a pápát a magyar helyzetről. Czapik úgy vélte, hogy a pápa érezte és belátta, hogy más politikát kell követni a vasfüggönyön innen és túl, és hogy másként kell viselkedni ott, ahol barátságos a világi hatalom, és másként, ahol ellenséges. Mindszenty személyének megvitatását mindketten elkerülték. Czapik szerint a magántitkáron keresztül a pápa értesülhetett a bíborossal kapcsolatos véleményekről.120 A pápa, az összefoglaló jelentés szerint, megértéssel hallgatta az érsek beszámolóját, majd beleegyezett abba, hogy egy vizitációs bizottságot küldjenek ki, sőt abba is, hogy Esztergom véleményét ne kérjék ki előzetesen.121 A forrásokból azonban nem derül ki, hogy pontosan milyen felhatalmazásokat kapott a kinevezett bizottság a pápától, tagjai rendelkeztek-e tárgyalási joggal, vagy megbízatásuk csak információk gyűjtésére korlátozódott, és azokat milyen tényezők bevonásával akarták kialakítani. A fent ismertetett pro memóriában, amelyet Czapik átnyújtott a pápának, nem voltak erre vonatkozóan részletek. Az október 8-i jelentés több pontján felbukkan azonban az az információ, hogy a vizitációs bizottságot kezdet“3 Annuario Pontificio, 1948/746. ”4 MOL. FM. 78. “5 Az audiencia tényét közölte: Osservatore Romano, 1948. október 1. 1. p. (Nostre informazioni c. rovatban.) 116 MOL. FM. 68., 69. 117 MPRKL. Czapik-füzet. 118 Gergely Jenő szerint a pápa ragaszkodott Rótta személyéhez. GERGELY, 2000. 86. p. “9 MPRKL. Czapik-füzet. 120 SALACZ, 1988.17. p. MOL. FM. 65., 68., 69. 121
