Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
Egy több évszázados református „ároni ház” 21 kérendő Satisfactio régen be nyújtva.”111 A viszálynak feltehetően csupán Dávidházy elmenetele vetett véget. Ezekből az évekből még egy, a későbbiekre is jellemző adalékot ismerünk meg Dávidházy János életéből. 1795-ben a hódmezővásárhelyi születésű, kalandos sorsú vándornyomdász és költő, Béréi Farkas András hódmezővásárhelyi megbízottjaként tűnik fel, mint akinél A földi pipavásár című legújabb Farkas-kiadványra lehetett előfizetni egy forintért.112 Az ország több pontján volt még Farkasnak hasonló ágense, többnyire tanárok, lelkészek. Az utóbbiak azonban nem voltak mindannyian jó véleménnyel róla, Kis Bálint a békés-bánáti egyházmegye későbbi esperese például, az egyházmegye költőinek felsorolásakor elég lesújtóan nyilatkozik róla, felróva neki kicsapongó és szertelen életmódját.113 * * Ennek a Farkas Andrásnak lehetett egyik legmeghittebb bizalmasa Dávidházy János, ha a szülővárosa valószínűleg számos ismerőse közül pont őrá esett a választása, hogy az előfizetői díjakat beszedje.11-1 Nem tudjuk azonban, hogy a hivatalos egyházi közeggel szemben milyen következményei voltak kettőjük szoros kapcsolatának. Életének következő fordulópontja 1800 májusában jött el, ekkor került ugyanis Agyára lelkipásztornak, ahol élete végéig, 1831-ig szolgált, mint az egyházmegye elismert és tisztelt tanácsbírája. Ágya ekkor körülbelül ezer lakosú település, gyülekezete nem számított a jelentősebbek közé. Az egyházmegyében egyébként is viszonylag félreeső volt, olyannyira, hogy az 1820-22-es egyházszervezeti átalakítás idején el is csatolták a békés-bánáti egyházmegyétől, és az akkor megalakult nagyszalontai egyházmegye részévé tették. Ettől az évtől kezdve, 1800-tól maradtak fenn szórványos nyomai annak, hogy Dávidházy III. János viszonylag jelentős pénztőke felett rendelkezett, amelyet hitelezéssel próbált kamatoztatni. Először 1802-ből találkozunk egy elismervénnyel, amelyet Telegdi Gábor, Dávidházy rokona adott neki, elismerve a tőle felvett 150 forintra rúgó tartozását.11« Telegdi ugyanis az ugyanabban az évben Debrecen nagy részét elpusztító tűzvészben elvesztette majd mindenét. Dávidházy 1803-ban már egy jóval 111 A Hódmezővásárhelyi Református Egyházközség presbiteri jegyzőkönyve. III. köt. 1795-1806. 29. p. 112 KNAPP ÉVA: Egy fantom „vándornyomdász” a XVIII-XIX. század fordulóján: Béréi Farkas András kiadói és terjesztői tevékenysége. In: Magyar Könyvszemle, 2003. 2. sz. 161. p. 113 Kis, 1992. 228-229. p. “4 Knapp Éva legújabb, Béréi Farkas Andrásról megjelent könyvében Dávidházy Jánost a korábban is hivatkozott forrása (a Magyar Hírmondó 1795-ös évfolyamában Írják, hogy Béréi könyvére „M. vásárhelyen T. Dávidházy uramnál” lehet előfizetni) alapján tévesen marosvásárhelyi illetőségűnek adja meg, ezzel is részben alátámasztva Béréi Farkas András országos méretű kapcsolatrendszerének a létét. Vö. Knapp Éva: „A Lói Tanáts Zabolázója” Első kötés. Béréi Farkas András Vándorköltő élete és munkássága. (1770-1832). Zebegény, 2007. 216. p. Egyértelmű azonban, hogy Hódmezővásárhelyről van szó, már csak azért is kézenfekvő ez, mert Béréi Farkas András is ott született, kapcsolatai odakötötték, Dávidházy János pedig ott szolgált akkoriban. 113 TtREL. DLL. I. 26.
