Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye 17 püspöktől legutóbbi látogatása alkalmával, hogy Velics követ autóján ment a pápához. Szeptember 27-én Czapik Gyula még egyszer egy másfél órás megbeszélést folytatott Robert Leiberrel, amelynek során a jezsuita előkészítette őt a pápánál történő kihallgatásra.8“* A jezsuita elmondta Czapiknak, hogy először csak főbb vonásaiban tudott beszélni a pápával a magyar helyzetről, szeptember 26-án, vasárnap azonban már hosszasan és kimerítően tudott vele tárgyalni a témáról. A magántitkár távozása után, nyilván az ő tanácsára ült össze Czapik Gyula, Esty Miklós és Sebess József, hogy a pápának egy pro memóriát szerkesszenek a magyar helyzetről és a megoldási javaslatokról. Miután elkészült a szöveg, Esty Miklós annak tagolását és rövidítését javasolta. A pro memoria fordítása Magyary Gyula közreműködésével történt.88 Apró memória A beadvány egy helyzetértékeléssel kezdődött, amely szinte teljesen megegyezik azzal, amit még készülte során feljegyzett magának az érsek, csupán néhol finomított, stilizált a szövegen, és néhány kiegészítést tett.* 86 A pro memoria lényegi részét az apostoli vizitátor kinevezésére vonatkozó javaslatok és megállapítások adták. Az érsek beszámolójából egyértelműen kiderült, hogy a holtpontra jutott helyzet megoldását nem redukálta a Mindszenty ügyre, hanem átfogóbban gondolkodott az egyházpolitikai helyzet rendezéséről. Fő célja egy megállapodás tető alá hozása volt, amely- lyel reményei szerint legalább átmenetileg biztosítani lehet a magyar katolikus egyház jövőjét. A tervezetben tehát a hangsúly a hatékony továbblépésen volt -, szemben a már idézett állambiztonsági jelentés és Esty Miklós állításaival - nem pedig az egyházi tekintély presztízsének megőrzésén.8 88z A Szentszék közbelépését egy apostoli vizitátor kiküldésével képzelte el, aki két konzultora bekapcsolásával közvetlenül tanulmányozta volna a magyar helyzetet, majd pedig jelentést tett volna a Szentszéknek, a továbbiakra pedig előterjesztést.88 A beadvány ezeken az információkon kívül azonban nem tartalmazott további részleteket az apostoli vizitátor MOL. FM. 70-71. 84 MOL. FM. 69. «5 SALACZ, 1988.15., 17. p. 86 A piarista levéltárban Czapik Gyula már említett füzetében kézírással megtalálható a pro memória magyar szövege, az olasz fordítás gépelt változata pedig be van ragasztva mellé. (Megjegyzés: A dokumentum szövegét az Egyháztörténeti Szemle internetes oldalán jelen tanulmány mellékleteként közzétesszük: www.egyhtortszemle.hu - A Szerk.) A pápának benyújtott dokumentumról közölt már információkat Salacz Gábor Esty Miklós naplójára hivatkozva. Esty feljegyzésében azonban több, az eredeti dokumentumban nem szereplő értékelés, és kiegészítés is megjelenik, amelyek az eredeti forrás fényében egyértelműen utólagos hozzátoldásolcnak minősülnek. A két forrást összehasonlítva az is megállapítható, hogy a beadvány eredeti szövege sokkal diszkrétebb és óvatosabb, mint ahogy azt Esty verziója bemutatta. Salacz, 1988. 16. p.; MPRKL. Czapik- füzet. 87 MÓL. FM. 64., 65. 88 MPRKL. Czapik-füzet.
