Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
12 Egyháztörténeti Szemle X1I/2 (2011) Előkészületek Rómában Szeptember 21-én érkeztek Rómába, ahol a pályaudvaron Péterffy Gedeon, a magyar püspöki kar római ágensed« Mester István5“ és egy piarista fogadta őket.49 * 51 Péterffy Zakar Andrástól utasítást kapott arra, hogy mindenben álljon az érsek szolgálatára. Czapik Gyula azonban, mivel Mindszenty emberét látta benne, megtagadta a vele való érintkezést.52 * 54 Törnek Vincének, a piarista rend magyar származású generálisának meghívására a piarista rendfőnökségen55 szálltak meg.5“' 1948. szeptember 22-én Czapik a tervek szerint elsőként Robert Leiber55 jezsuitát, a pápa magántitkárát kereste fel, aki a jelentés szerint a Jánosi-Kerkai vonallal rokonszenvezett.56 A beszélgetés két és fél órán keresztül tartott. Leiber jezsuita részről már tájékoztatva volt a helyzetről, s ennek részletes felvázolása volt beszélgetésük fő tárgya.57 Czapik mindent elmondott Leibernek, aki a beszámolót jóindulattal hallgatta végig, majd elsietett a pápához. Szeptember 24-én Péterffy Gedeon jelezte Czapiknak a római magyar követ, Velics László közeledési szándékát. Esty Miklós feljegyzése szerint a követ miután megtudta, hogy Czapik nem hoz hivatalos megbízást (levéltári dokumentumok szerint ezt Velicsnek korábban tudnia kellett), nagyon megkönnyebbült, és meghívta Czapikot Esty Miklóssal, Törnek Vincével, és Péterffy Gedeonnal együtt ebédre. Czapikot ezen a napon felkereste még Sebess József jezsuita is, akit Leiber rendelt összekötőül kettőjük közé. Sebess délután 4 órától 49 Péterffy Gedeon (Bp., 1912 - South Bend, 1993.) esztergomi egyházmegyés pap. 1936-ban szentelték pappá. Rómában az Angelicum Egyetemen tanult, majd egyetemi lelkész és a Központi Papnevelő Intézet vicerektora lett. 1946-tól a magyar püspöki kar római ágense, 1947-től pedig a Pápai Magyar Intézet igazgatója. 1951-ben az Egyesült Államokban telepedett le. MKL. X. köt. 901. p. A magyar ágensek működése 1607-től mutatható ki. A Monarchia felbomlását követően a szentszéki magyar követség kánonjogi tanácsosai, majd a Pápai Magyar Intézet rektorai lettek a magyar püspöki kar hivatalos római ügyintézői. A tisztség történetét ismerteti: TUSOR PÉTER: A magyar püspökök első római ágensei. In: Vigília, 2002. 5. sz. 338-342. p. 5“ Mester István (Kassa, 1917 - Róma, 1984) egri egyházmegyés pap, egyházjogi doktor. 1941-ben szentelték pappá, majd teológiai tanár és érseki szertartó. 1947-ben római tanulmányokat kezdett, de végül nem tért vissza Magyarországra. A római magyarok lelkésze lett. 1954-től a Zsinati (később Papi) Kongregáció tisztviselője. 1964-től a Szent István Zarándokház elnöke. Sokat tett a magyar papság megsegítésére. MKL. Vili. köt. 994. p. 51 MOL. FM. 74. 52 SALACZ, 1988.14. p. 55 A piarista rend generális kúriája a Piazza Navona közelében a Piazza dei Massimi 4. szám alatt a San Pantaleo templom mellett található. 54 Salacz, 1988.14. p. 55 Robert Leiber (1887-1967) német jezsuita szerzetes. 1923-24-ig Ludwig von Pastor munkatársa volt a pápaságtörténet megírásában. 1924 és 1958 között Eugenio Pacelli személyi titkára. MKPKT. 1348. p.; Diccionario Histórico de la Compania de Jesús. Biográfico-tematico. Ed.: O’NEILL, CHARLES SJ - DomÍNGUEZ, JOAQUÍN SJ. Roma, 2001. (továbbiakban: DHCJ.) III/2324. p. A jelentés szerint „alacsony, szemüveges ember, görnyedt tartással”. MOL. FM.76. 55 MOL. FM. 69. Salacz, 1988.14-15. p. 57
