Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 2. szám - TANULMÁNY - Rétfalvi Balázs: Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye
Czapik Gyula 1948-as római útja és az apostoli vizitáció ügye 11 szerző szerint ennek érdekében Rómában el kell érni, hogy Czapik Gyula egy sajátos római megbízatással jöjjön haza, valamint megjegyezte, hogy az érsek kint léte alatt számítani kell majd egy Esztergomból érkező Czapik- ellenes akcióra is. A sok jezsuita utalás és a jezsuiták munkájáról a generálisnak való referálás szándéka arra enged következtetni, hogy a jezsuiták számítottak arra, hogy egyik rendtagjuk lesz az érsek kísérője. Végül azonban csalódniuk kellett, mivel a feladatra Czapik Gyula Esty Miklóst, a magyar hercegprímások korábbi protokollemberét kérte föl. Az érsek döntése sem Barankovicsnak, sem pedig Kerkainak nem tetszett igazán. Ennek hátterében talán az állhatott, hogy Mindszenty prímáshoz hasonlóan nem bíztak kellőképp Estyben, mivel 1946-ban rövid időre őrizetbe vették. A római tárgyalások A szeptember 9-i találkozó után bő egy héttel 1948. szeptember 17-én, pénteken a hercegprímás tudtával indult el Czapik Gyula Esty Miklós kíséretében Budapestről Bécsen keresztül a katolikus világ központjába. Szeptember 18-án, délután két órakor érkeztek meg a hajdani császárvárosba, Czapik tanulmányainak egykori színhelyére. A pályaudvarról rögtön a Pázmáneumba45 46 mentek, ahol ebéden vettek részt, majd délután megtekintették az intézményt, és Lépőid Antallal találkoztak.4? Másnap utaztak tovább Olaszország felé. Az utazás eseményeinek és a Rómában folytatott tárgyalásoknak részletes leírása megtalálható abban a 21 oldalas jelentésben, amelyet Farkas Mihály titkársági iratai között az Országos Levéltárban őriznek. Az események kronológiája jól rekonstruálható a forrás alapján, azonban a tárgyalások tartalmára vonatkozó információkat fenntartásokkal kell kezelni a számos túlzó és sarkos vélemény, valamint értékelés miatt. A jelentés készítője és informátora nem ismert. A bizalmas információk és az információáramlás gyorsasága miatt azonban szinte bizonyos, hogy Esty Miklós informálta a belügyi szerveket. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy a terjedelmes jelentést rögtön megérkezésük másnapjára, október 8-ára keltezték, amelyhez azonban a jelentés alapját képező dokumentumokat már az utazás során el kellett készíteniük, hogy ilyen részletes beszámolót tudjanak készíteni egy nap leforgása alatt. A jelentés szerzője valószínűleg azonban nem Czapik Gyula, és nem is Esty Miklós volt. A jelentés szövege ugyanis több elírást és pontatlanságot is tartalmaz,48 ami nem vall sem a pedáns Estyre, sem pedig Czapikra. Valószínű tehát, hogy a jelentést Esty Miklós beszámolója és átnyújtott feljegyzései alapján egy állambiztonsági tiszt készíthette. Ennek fényében megkérdőjeleződik a jelentés kifogásolható értékeléseinek szerzősége is. 45 Pázmány Péter által alapított papnevelő intézet. MKL. X. köt. 703-707. p. 4? MOL. FM. 76. - Lépőid Antal (Szentfiilöp, 1880 - Bécs, 1971) Csernoch János prímás titkára. 1920-ban a párizsi békeküldöttségben a katolikus egyházi ügyek szakértője. Az érseki gyűjtemények elöljárója. 1946 és 1971 között a Pázmáneum rektora. MKL. VII. köt. 809. p. 48 Pl. „Az egyházi törvénykönyv 6 évenként kötelezővé teszi az ún. ad limina látogatást”. - MOL. FM. 60.; Peeter van Gestel jezsuita nevét „Gesten” alakkal írják, a pápát „XIII. Piusz” néven említik, Lépőid helyett „Leopold” név szerepel. MÓL. FM. 70., 64., 74.
