Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
14 Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011) tagozat osztályait. Ennek azonban nem feltétlenül maradt írásos nyoma. Annyit mindenesetre tudunk, hogy Tabajdon megközelítőleg húsz éven keresztül volt iskolamester, majd (lehetséges, hogy az előbbivel párhuzamosan) hat évig a falu nótáriusa. 1737 körül Révkomáromba költözött,testvérbátyjával, Sámuellel együtt, ahol kérték, hogy vegyék fel őket a városban lakó nemesek közé.65 Egy bizonytalan forrás szerint egy ideig ő is lelkészként szolgált.66 Két gyermeke ismert. Dávidházy I. László 1752-ben írta alá a pápai kollégium törvényeit.6? Másik fiáról, Dávidházy II. Józsefről annyit tudunk, hogy élete jelentős részét Dunapatajon élte le, mint helybéli tanár, nótárius. A család levelesládájában utalnak arra, hogy Debrecenben tanult, de erre az iskolai iratokból nem maradt adat.68 Az ő egyetlen ismert fia, Dávidházy I. Sándor vele együtt élt Patajon.69 A század végén közös erőfeszítéssel próbálták a régi nemességüket elismertetni, feltehetően nem volt elegendő bizonyítékuk, így nem sikerült igazolniuk azt, erre a későbbiekben részletesebben kitérek. Dávidházy I. Mihály következő gyermeke Dávidházy I. József volt. Vele kapcsolatban rendelkezünk a testvérek közül a legkevesebb információval. Annyit mindenesetre tudni lehet róla, hogy két részletben, 1737 és 1744, illetve 1753 és 1760 között Gyúró község iskolájának rektora volt. Ennélfogva valamiféle iskolát mindenféleképpen kellett végeznie, de sajnos nem tudjuk, hol és mikor történt mindez. A hatodik és egyben utolsó gyermekről, a testvérek között a feltehetően legidősebb Dávidházy I. Sámuelről viszonylag sok információ maradt fenn.?" 1715-ben szubszkribált Pápán, ahol 1718-ig tanult.?1 1719- ben már Lepsényben (Veszprém megye) rektor, ahol két évig tanított.?2 Innen 1721-ben, közelebbről nem ismert okból, Marosvásárhelyre ment 65 (Dávidházy) Békés Sámuel levele Veszprém vármegyéhez. TtREL. DLL. I.10. 66 TÓTH, 1942. 26. p. Abád gyülekezetével kapcsolatban ír egy Dávidházi Jánosról, aki 1713 és 1720 között volt a közösség lelkésze, áz ő szolgálati ideje alatt népesült be újra a török időkben elhagyott falu. Maga is megjegyzi, hogy a lelkész neve csupán helyi, abádi fonásokból ismert. Nem bizonyítható, hogy a két Dávidházy János ugyanaz az személy lett volna, az azonosság azonban ki sem zárható. 6? KÖBLÖS, 2006. 772. p. 68 TtREL. DLL I.13. Dávidházy Ferenc nemességigazoló perének anyaga. 69 Az egyszerűség kedvéért Dávidházy Sándorként szerepel a tanulmányban, de fontos megjegyezni, hogy ilyen névalakban egyszer sem fordul elő a forrásokban. Leginkább Szalafői Békés Sándorként szerepel. 7« Köblös-KráNitz, 2009.172. p. 7' KÖBLÖS, 2006. 763. p. Tehát egyszerre járt a kollégiumba apjával. Ez is bizonyítja, hogy a korszakban rendkívül rugalmas volt az oktatási rendszer. 72 Ezekből az évekből, 1719-es datálással ismerünk egy kéziratos imádsággyűjteményt, amely az ő tulajdonosi bejegyzését tartalmazza. Magát, mint „Bakos Őr Péter únokája” címzi. A könyv megtalálható: DREKK. 0.355 jelzet alatt. Ismerteti: KÖBLÖS JÓZSEF: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején. Pápa, 2005. (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8.) 136. p.
