Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
Egy több évszáaados református „ároni ház” 15 tanulni, itt is belépett a tógás diákok soraiba.?3 Ezután körülbelül huszonöt évig nincs róla tudomásunk, ám ekkor, mint komáromi iskolamester tűnik fel. A komáromi református iskola anyakönyvében hosszasan tárgyalják az ottléte alatt történteket, és többször dicsérik.?« Ezek szerint Dávidházy I. Sámuel 1737-ben, körülbelül hatvan éves korában érkezett meg Komáromba. Sok helyen volt ezelőtt is iskolamester, és több helyen jegyzőként is dolgozott. Megemlítik, hogy nőtlen volt, utódai tehát nem maradtak. 1748-ig, tehát több mint tíz évig volt az iskola vezetője, ami igencsak bosszantotta a debreceni kollégium professzorait,?3 mivel „más Országi Collegiumbúl való Személly illyen sok időkig, a’ magyar Országi Collegium Fiainak kenyerét el vette. És molyos fogaival rágta.”?6 Kiemeli azonban a szöveg, hogy mennyire lelkiismeretesen, és kiváló színvonalon nevelt és tanított. A komáromi „csekély iskolából” tudása, szorgalma segítségével jelentős iskolát épített ki. A retorikát, poétikát és logikát is tanította a diákoknak, tehát tulajdonképpen az egész középső tagozaton átívelő képzést tudott nyújtani egy személyben, hisz szinte biztosan egyedüli professzor volt Komáromban. Kiemeli a matrikula írója, hogy különösen szigorúan felügyelt a praeceptorokra??. Tiltotta a kártyázást, borozgatást, és szigorúan ellenőrizte az éjszakai életüket. Ennek a sikeres nevelési elvnek köszönhetően a komáromi iskolából kikerülteket szívesen fogadták minden felsőbb iskolában, praeceptornak is örömmel jöttek ide a diákok. A későbbi nagyhírű debreceni professzor, Hatvani István is 1737- től volt a komáromi iskola praeceptora, elképzelhető, hogy nagy hatással volt rá Dávidházy Sámuel. A forrás szerint nem Komárom volt életének utolsó állomása: „Komáromból ment Nótáriára, és megholt jó Vénségének idején, Feleség nélkül élvén egész éltében. Nemzett pedig sok Kisdedeket, az Ekklésiának e főidőn. A’ Kiket táplált, és nevelt Lelki Eledelnek Tejével.”?8 Összességében a következő sajátságokra érdemes felhívni a figyelmet. Dávidházy I. Mihály mindegyik, általunk ismert tagja iskolázott, értelmiségi foglalkozást űző ember volt. A kor legjobb hazai református kollégiumaiban tanultak, leszármazottaik közül volt, aki külföldre is eljutott. Mindebben Dávidházy I. Mihály szerepét kellene behatóbban megvizsgálni, ám erre a források nem nyújtanak lehetőséget. Nem ismerjük indítékait, amelyek miatt az értelmiségi pályát választotta. Könnyen lehet, hogy a zivataros 16. század során nemességük került kétségbe, és a * 74 75 * 77 ?3 A Marosvásárhelyi Református Kollégium diáksága, 1653-1848. Bevezetéssel közzéteszi: TÓNK SÁNDOR. Szeged, 1994. (Fontes rerum scholasticarum VI.) 59. p. 74 DREKK. 0.889. Matricula Scholae Reformatorum Comaromiensium. 1737. évtől. 75 Korábban 3 évente érkezett új rektor Debrecenből, de 1737-től ez megszűnt. Ahogy Szendrey Imre írja: miután Dávidházy Sámuel lett a rektor, „interregnum állott be”. Ld.: SZENDREY IMRE: A révkomáromi ev. ref. főiskola története (1606- 1898). Komárom, 1898. (továbbiakban: SZENDREY, 1898.) 11. p. 7* Szendrey, 1898.11. p. 77 A praeceptorok az idősebb diákok közül kerültek ki, a kisebb diákoknak tanították a tudomány alapjait, ezzel is könnyítve a jelen esetben csupán egyetlen egy professzor dolgát. ?8 Szendrey, 1898.11. p.
