Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején
136 Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011) tanárjelöltek képzése fölött folyamatosan őrködő György Lajos volt. Alapgondolata itt is a kisebbségi magyar iskola leendő tanáraira váró különleges feladatok és kötelességek megtárgyalásának lehetővé tétele és lehetőség szerint olyan közösségi érzés kialakítása, „amely a magyar iskola munkájának céltudatos tartalmát a mainál jobban és eredményesebben tudja kifejezésre juttatni és szolgálni”.37 György Lajos (és a Majláth-Kör aktuális vezetősége) kiemelten fontosnak tartotta a tanárjelöltek valláserkölcsi képzettségét, hiszen „a magyar iskoláinkba készülő tanárjelöltek nemcsak a magyar műveltségükben fogyatékos berendezésűek, hanem lelkileg sem mutatják azt a megnyugtató felkészültséget és formát, amely szükséges ahhoz, hogy a világnézeti alapokon álló iskoláink szellemének öntudatos munkásai lehessenek”.38 „Mert feladataiban öntudatos, jól felkészült fiatal tanárnemzedékre van szükség, amelyik majd a kor igényeinek és a jövő érdekeinek megfelelően tud dolgozni” - hirdette az Erdélyi Tudósító fiatalok által szerkesztett száma.39 A Szeminárium vezetősége az éves program összeállításánál szem előtt tartotta azt, hogy az erdélyi magyar iskolák kisebbségi és szociális közösségi alapon állnak, így fő feladata csakis a világnézeti, magyar kulturális és szociális nevelés lehet. E hármas kérdéskört szerda esténkénti összejöveteleik keretében egész éven keresztül vitatták. A két-háromórás programok során a felvetett kérdéseket előbb szakelőadásokkal világították meg, majd a megbeszélések rendjén az elvi szempontok és a gyakorlati irányelvek is kialakíttattak, elsősorban az erdélyi magyar kisebbségi iskola feladataira való tekintettel. György Lajos első beszámolója az egyetemi hallgatók fokozott érdeklődéséről tudósít, a szemináriumi előadások közönsége átlagosan 40-50 fő volt, s ami különösen meglepő:40 „bentlakók és kint lakók felekezeti különbség nélkül igen örvendetes érdeklődést és buzgalmat tanúsítottak”.41 Az előadások során felvetett témákat előbb együttesen beszélték meg, majd az egyes felekezetek külön-külön vitatták meg nézőpontjaikat. * 37 38 39 40 41 Egyesületi élet című rovatában (98-99. p.). 37 György Lajos jelentése a pedagógiai szeminárium munkájáról. 1932. december 28. - EKSL. IV. 4/b. 404. d. 2476/1928. alapszám, 3173/1932. sz. 38 Uo. 39 Majláth-Kör. Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztálya. In: Erdélyi Tudósító, 1933. 5. sz. 293-298. p. 40 1933- április 5-én a Státus Igazgatótanácsának gyűlésén a Pedagógiai Szemináriummal kapcsolatosan elfogadták a javaslatot, mely szerint a Szeminárium előadásai kötelező jellegűek a Báthoiy-Apor Szeminárium minden tanárjelöltje számára, a státusi tanintézeteknél pedig csak azok nyerjenek tanári alkalmazást, akik a Pedagógiai Szeminárium foglalkozásain végig részt vettek. Vö.: Az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyei Tanács igazgatótanácsának 1933. április 5-i gyűlésén felvett jegyzőkönyv, 178. 675. sz. bejegyzés. - EKSL. IV. 4/a., Jegyzőkönyvek, 83. köt.: 1932-1933. 41 Az érdeklődés felkeltésében minden bizonnyal szerepet játszott a Lyceum- könyvtár is, ahol a legtöbb tanárjelölt gyakran megfordult és a szakosztály priorjával, illetve ifjúsági vezetőjével személyesen is találkozhatott.
