Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején
Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség 137 A Pedagógiai Szeminárium első évének programjában öt fő téma megtárgyalása szerepelt: a kisebbségi magyar iskola és tanár szociális, kulturális és világnézeti neveléssel kapcsolatos feladatai és kötelességei, a magyar nyelv és irodalom, valamint a világirodalom tanításának feladatai, szempontjai és módszerei az erdélyi magyar kisebbségi iskolákban.42 A szociális nevelés kérdését a kor szociális irányzatainak a pedagógia területén éreztetett hatásairól (dr. Baráth Béla),43 majd a szociálpedagógia - az egyes ember szociális magatartásának kialakítását segítő nevelési forma - fejlődéséről, a külföldi pedagógiai reformtörekvések bemutatásáról (dr. György Lajos) tartott előadásokkal vezették be, ezeket követte a tanárjelöltek vitaindító előadása, illetve megbeszélése. A kulturális kérdéscsoport tanulmányozását kultúrfilozófiai, kultúr- pszichológiai, újkeletű művelődéstörténeti irányokról (például Kulturkunde-ről) tartott előadások keretében végezték az 1932/33-as tanévben. Különösen kiemelendő, hogy e témakör kifejtéséhez György Lajos bevonta a tanárjelölteket is. Az általa tartott fogalomtisztázó, tudományelméleti felvezetés után Kekel Béla, Cselényi Béla, Vigh Károly, Tittel Andor tanárjelöltek kaptak szót,44 akik a kisebbségi iskolák szempontjából vizsgálták a kérdést. Előadásaikból jól kirajzolódott az erdélyi magyar pedagógus iskolán kívüli tevékenységének „módszertana”, ami később az Erdélyi Iskola hasábjain is folyamatosan ébren tartott kérdés lesz. A kulturális nevelés komolyan vételére mutat az előadássort lezáró hét gyakorlati pont közös megfogalmazása is, melyek értelmében: 1. az iskolákba olyan szakkönyvtár szükséges, amelyik a magyar és a külföldi szakirodalom jelentősebb termékeit tartalmazza; 2. a pedagógiai szemináriumot olyan irányba kellene tovább fejleszteni, hogy a magyar * 43 44 42 Vö.: György Lajos jelentése a pedagógiai szeminárium munkájáról. 1932. december 28. 2. p. - EKSL. IV. 4/b. 404. d. 2476/1928. alapszám, 3173/1932. sz. 43 A tanár szociális feladatát a szociális nevelésben, a szociális felvilágosításban jelölte meg. Véleménye szerint a jövő intelligenciájának meg kell találnia az utat a dolgozó falusiakhoz és a városi tömegekhez, tehát a testületi szellemet és az összetartozás érzését kell a tanárnak felkeltenie és ápolnia az ifjúságban. A tanárban legyen meg a gyermek sorsa iránti érzékenység: legyen megértő és igazságos. - Az ifjúság nevelésének a szolidaritás érzésének, a kölcsönös segítési készségnek, a közjó és a köztisztesség iránti érzék kifejlődésének elősegítésére kell irányulnia. A szociális nevelés tehát erkölcsi és vallásos nevelés, s „így az ifjúsággal szemléltetni kell, hogy az erkölcsi erő és a vallásos világnézet azok az erői, amelyek a családot, a nemzetet, az egész emberiséget összefűzik, közösségbe hozzák” - összegez a Státus Igazgatótanácsának 1933. január 11-i ülésén felolvasott jelentés. Jelentés a Státus igazgatótanácsának 1933. január 11-i ülésére. - EKSL. IV. 4/b. 408. d. 3170/1932. alapszám, 70/1930. sz. A szociális nevelés kérdésének tárgyalását az erdélyi magyar kisebbségi tanár szociális érzületéről, a szociális kötelességérzet fejlesztéséről, illetve a szociális tennivalók számbevételéről tartott előadásokkal zárták le a következő év januárjában. Vö.: György Lajos II. jelentése a Pedagógiai Szeminárium munkájáról. 1933. február 4. - EKSL. IV. 4/b. 404. d. 2476/1928. alapszám, 283/1933. sz. 44 Mindegyikük nevével találkozunk az Erdélyi Iskola hasábjain is.
