Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején
Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején Ozsváth Judit A Római Katolikus Népszövetség1 1927. november 3-án mondta ki, hogy megalakítja az Egyetemi és Főiskolai Szakosztályt, és egy szervezőbizottságot (Fülöp Kálmán, Márton András, Nagy Zoltán, Nyáguly Antal, Parecz György, Szőcs A. Lajos, Végh Sándor) kért fel az ügyrend elkészítésére.2 Az ügyrendtervezet 1927 végén készült el, az intézőbizottság 1928. június 13-án fogadta el, és hagyta jóvá a szakosztály megalakulását. Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szakosztálya már megalakulásakor kijelentette, hogy a Pax Romana nemzetközi diákszövetséghez akar csatlakozni, és Parecz Györgyöt ki is küldte a Pax Romana 1928 augusztusi cambridge-i kongresszusára. Parecz György a kongresszuson előterjesztette egyesülete felvételi kérelmét, a kongresszus pedig elfogadva azt, direktóriumában is helyet biztosított a „Foederatio Catolica Studentium Transylvaniae”-nak. (Ezen a kongresszuson a magyar kiküldött szervezet 1 Az Erdélyi Katolikus Népszövetség az első országos katolikus egyesületi szerveződés volt a trianoni határmódosítás után. (A Katolikus Népszövetség 1908-ban vált ki a Katolikus Szövetségből, és kezdett önálló szervezkedésbe. Szervezeti felépítésében a német katolikus Volksvereint követte. Ez volt a magyar katolicizmus legnagyobb népnevelő megmozdulása.) A Katolikus Népszövetség célja az egyházhoz való ragaszkodáson túlmenően a romániai magyarság legnépesebb rétegében a szolidaritás erősítése, a szellemi és anyagi erőforrások mind tervszerűbb felhasználása volt. Az alakuló gyűlést 1921. június 14-én tartották, majd két nap múlva, június 16-án, az elkészült alapszabályzat elfogadása után, Gyárfás Elemért választották meg intézőbizottsági elnökké. Egyházi jóváhagyást még ebben az évben (augusztus 8-án), miniszteri jóváhagyást pedig egy évvel később kapott a Katolikus Népszövetség. Első nagygyűlését 1923. november 30. és december 2. között tartotta Nagyváradon, a másodikat 1924. október 25. és 26. között, Aradon. A Katolikus Népszövetség közlönyeként jelent meg a Katholikus Világ című folyóirat, és ennek szerkesztésében — és elsődlegesen a népszövetségi tagok számára — került ki a nyomdából az 1928 és 1946. között 17 évfolyamot megért Katholikus Naptár. 2 Mivel a kolozsvári egyetem mindvégig nem engedélyezte a magyar egyetemi hallgatók diákegyesületének megalakítását, az ifjúság erős felekezeti szervezkedésbe kezdett. A Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szakosztályának megalakulása után a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület is bevonta az egyetemi hallgatókat a számukra kitágított munkaprogramjának keretébe. Az unitárius egyetemisták a Dávid Ferenc Egyletbe tömörültek. A felekezeti ifjúsági egyesületek néha értelmetlen versengésbe kezdtek egymással. Vö.: Dsida JENŐ: Az erdélyi ifjúsági mozgalmak versengései. In: Erdélyi Tudósító, 1933. 6. sz. 365-372. p.
