Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és György Lajos elnöksége idején

126

Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011)

nevében felvette a kapcsolatot a francia diákszövetséggel is.3)

Az 1928/29-es tanév elején a Szakosztály vezetése megint a Szervezőbizottság tagjaira hárult. Ebben az évben azonban komoly szervezkedés indult. 1928 decemberében Mailáth Gusztáv Karoly püspök Patay József piarista rendfőnököt nevezte ki a szakosztály egyházi elnökének, a kolozsvári csoport közgyűlése pedig dr. György Lajost választotta meg világi priornak. 1929. január 29-én megalakultak az ifjúsági körök is: Székelyföld, Belső Erdély- és Határvidék-Kúria név alatt, külön tisztikarral, célkitűzéssel és munkaterületteld 1929. április 9-én megválasztották a szakosztály központi tisztikarát: Parecz György elnök, Nagy Zoltán alelnök, Szőcs A. Lajos, Blédy Géza, Demeter János főtitkárok összetétellel. A munkát előadások szervezésével kezdték. A kolozsvári csoport 1929. január 15-től kezdődően két előadássorozatot rendezett: Bíró Vencel, a Báthory-Apor Szeminárium igazgatója történelmi előadásokat tartott, a másik sorozat keretében Kelemen Lajos tanár a Báthory-Apor Szeminárium történetéről, P. Jánosy Béla státusi titkár pedig az Erdélyi Római Katolikus Státusról adott elő. 1929 végén a Szakosztály Egy erdélyi magyar falu mai társadalmi, kulturális és gazdasági képének leírása illetve Az ifjúmunkás-kérdés címmel pályázatokat írt ki.3 4 5

3 Az Egyetemi és Főiskolai Szakosztály megalakulásától évente küldött résztvevőt a világ katolikus főiskolai hallgatóit egyesítő Pax Romana nemzetközi szervezet kongresszusaira. Cambridge, Barcelona, Fribourg után 1933-ban Luxemburgban szervezték a rangos összejövetelt, ahol Heszke Béla brassói főgimnáziumi tanár, a Főiskolás Szakosztály külügyi főtitkára képviselte az erdélyi szervezetet. Heszke Béla a „különböző nemzetek képviselőivel értékes ismeretségeket szerzett, a kongresszuson több ízben felszólalt s egy elfogadott indítványt is terjesztett elő” - tudósít az Erdélyi Iskola 1933. évi első füzete. (42. p.) Ugyanitt olvassuk, hogy a kongresszuson nagy elismerést aratott az Egyetemi és Főiskolás Szakosztály az 1932-es kiadványaival: „A Quadragesimo Anno tárgyalását 6 röpiratban egyedül ő mutatta be a világ katolikus főiskolai ifjúságának sajtókiadványai között.”

4 „Ez a korporációs megszervezettség a munkalehetőségek legjobb kihasználása mellett főképp azt is szolgálja, hogy e nagy keretben hosszú évek elmúltával Románia minden katolikus főiskolai hallgatója helyet találjon az egységes munka és katolikus világnézet alapján” - írták a főiskolások az általuk szerkesztett Erdélyi Tudósító 1932. évi 10. számában (385-393. p.).

5 A pályázat elsősorban a báró Jósika János képviselő, a Határvidék-kúria fővédnöke által tett alapítványra alapozva lett meghirdetve. A sikeren felbuzdulva a képviselő a következő évre is alapítványt tett a pályázat folytatására. Vö. Erdélyi Fiatalok, 1930. 3. sz. 48. p. A falu kutatásával, a munkásifjúság gazdasági, társadalmi, erkölcsi, kulturális helyzetének leírásával, az újkatolicizmussal kapcsolatos pályázatokat azontúl is hirdetett a katolikus egyetemisták egyesülete. Külön említésre méltó az 1931/32-es tanév végén meghirdetett 14 ezer lej összdíjazású, háromkategóriás pályázat, amelyet a romániai főiskolák minden hallgatója számára, tanulmányi szakra és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül hirdettek meg a katolikus ifjúság vezetői. Vö.: György Lajosnak a Státus igazgatótanácsa részére fogalmazott jelentése a főiskolai pályatételekről. 1933. február 2. - Erdélyi Katolikus Státus Levéltára