Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: A két világháború közötti protestáns egyesületek belépési nyilatkozatainak elemzése
A két világháború közötti protestáns egyesületek... 113 Heidelbergi Kátéra és a II. Helvét Hitvallásra való hivatkozás. Bár az SDG alapítási dátumaként 1921 júliusát tartjuk számon, szervezeti értelemben csak néhány évvel később alakult meg, addig a tagok inkább egy „baráti körnek” nevezték az SDG-t. A Magyarországi Református Egyház IV. zsinatának végéig, 1933-ig nem volt törvényi szabályozása az egyesületi munkának. A Missziói törvény és végrehatási utasításai tartalmazták a különböző egyesületekre vonatkozó rendelkezéseket. Az állami keretek által biztosított egyesületi munka az egyház mint intézmény számára egészen az 1930-as évekig - jogi értelemben mindenképpen - idegennek számított. Az 1928 és 1933 között ülésező zsinat alkalmával értékelődött át az ifjúsági és kegyességi egyesületek szerepe és jelentősége. Ekkor kezdődött meg a szervezeti integrálásuk az ún. közegyházba. Éppen ezért fontos volt már a fogadalomtételkor annak hangsúlyozása, hogy a fogadalmat tettek a református egyházon belül, annak hitvallási irataira hivatkozva határozzák meg magukat és feladatukat. Az SDG fogadalomtételének van azonban egy érdekes megállapítása: „a kálvinizmus mint világnézet harcát megharcolni”. Ez további magyarázatra szorul. Az SDG alapításánál és kezdeti kialakításában fontos szerepet játszott a korszak egyik meghatározó teológusa, Sebestyén Jenő (1884-1950), aki a hollandiai kuyperianizmusnak volt jeles magyarországi képviselője. A „kuyperianizmusnak” vagy „történelmi kálvinizmusnak” nevezett irányzat, mely „a református keresztyénség történelmileg kialakult szellemét és teológiáját akarta a magyar református egyházban erőre emelni, a magyar református egyház református szellemét akarta restaurálni és történelmi alapokon tovább fejleszteni”.9 A kegyességi irányzatok között a belmissziói, illetve a konzervatívabb irányvonalúakhoz sorolható a történelmi kálvinizmus. így tehát a fentebbi idézetben a kálvinizmus kifejezés alatt Kálvin János tanításán nyugvó szellemi irányzatot kell érteni politikai, szociális, gazdasági és teológiai értelemben. Az SDG fogadalomtétele szövegének vizsgálatakor nem szabad elfelejteni, hogy a szervezetet teológusok hozták létre saját maguk számára, ami magyarázatot ad a hosszabb és dogmatikailag is pontosabban behatárolt belépési szövegformulára. Az SDG belépési formulájában további magyarázatra szorul még a következő rész: „Magyar Református Anyaszentegyházamat missziói lélekkel szolgálni, a református theologiát úgy amint a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás azt körvonalazta - megismerni [...]”. Az első világháború utáni időben fontos kérdéssé vált a felekezeti identitás kérdése. Újból meg kellett az egyháznak és tagjainak határozniuk magukat. A vitát jól tükrözi, hogy abba Szabó Dezsőtől Forgács Gyuláig szinte minden jelentős, felelősségteljesen gondolkodó világi és lelkészi személyiség bekapcsolódott. A kérdésnek két súlypontja volt: Az egyik, hogy „a zsinat gondoskodjék arról, hogy a törvénykönyvben a ref. egyháztagság feltételei pontosan bent foglaltassanak, s egyházunk hitelvei * 3 9 Sebestyén Jenő: A történelmi kálvinizmus. In: Kálvinista Szemle, 1920. 17. sz. 3. p. Ugyanez a definíció megtalálható: Ladányi Sándor: Sebestyén Jenő. In: Emlékkönyv Sebestyén Jenő születésének 100. évfordulójára. Bp., 1984.14. p.
