Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 23 megoldást választja az egyházmegyei zsinat is, amelynek hátterében az említett, Erdély - Unióval nem ellentétes - törvényeit fenntartó pozsonyi határozat állt.21 A pozsonyi határozat érvényesítését próbálták tehát a jelen idős fogalmazással kifejezni. Az Approbatae Constitutiones és az 1791/53. te. rendelkezéseinek értelmében megállapítják, hogy a katolikusoknak törvényes joga van az évenkénti Státus-gyűlésekre, illetve zsinatolásra. A tridenti zsinatnak az egyházmegyei zsinatokra vonatkozó rendeletéit tehát állami megszorítások nélkül kívánták alkalmazni. Az ennyire gyors és egyértelmű állásfoglalást az is lehetővé tette, hogy az egyházmegyei zsinatot előkészítő esperes-kerületi tanácskozások jegyzőkönyvei mind azonos véleményen voltak ebben a kérdésben.22 23 * * A Státus-gyűlésen indítványozták, hogy a zsinatok tartásában a Székelyföldre is legyenek tekintettel, viszont e kérdés tárgyalását későbbre halasztották.23 Erre már nem került sor, valószínűleg időhiány miatt, de természetesen az sem kizárt, hogy az elnöklő püspök az egyházmegyei zsinatot érintő jogi rendezést nem óhajtotta vegyes státus-gyűlési tárgyalásnak alávetni. E kérdés az egyházmegyei zsinati tárgyalásból is kimaradt. Az indítványtevő neve nem maradt ránk, mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a bizottmány jegyzőkönyvéből hiányzott ez a kérés,24 tehát egy résztvevő közbevetett óhajáról volt csupán szó. Az a kurta válasz, amelyet kapott, jelzi, hogy az idő rövidségére való tekintettel többnyire a készen előterjesztett bizottmányi munkálat elfogadására került sor. A tárgyalás további menete legalább is ezt bizonyítja. Szó szerint került elfogadásra a római pápával való szabad közlekedés bizottmányi javaslatszövege,2s s az egyházmegyei zsinat is szó szerint teszi magáévá az itt megfogalmazott döntést. Ennek megfelelően kimondják, hogy a gyakorlatban levő placetum-jog megszűnt, „minekutána a praeventiv censura is megszűnt”,26 tehát semmi sem akadályozhatja a pápával való megszorításoktól mentes kapcsolattartást. Az anyagi természetű kérdések sokkal hevesebb vitára adtak alkalmat. Az 1848. augusztus 29-én délelőtt folytatódó státus-gyűlési tárgyalások a bizottmányi munkálatok alapján indultak. A gyűlési jegyzőkönyvből hiányzik a bizottmányi jegyzőkönyv bevezető része, amikor is a katolikus papoknak illő fizetéssel való ellátásának módozatainak elvét próbálják rögzíteni: 21 Vö. 9. sz. jegyz. 22 Esperesi kerületek zsinatot előkészítő gyűléseinek jegyzőkönyvei. GYEFKL. Pl. 389. d. 11. cs. 1010/1848. sz. 23 1848. augusztus 28. 18. pont. Sávai János: Zsinat és forradalom - Erdély, 1848/49. Szeged, 1999. (továbbiakban: Sávai, 1999.) 426. p. 24 Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-k év Kisasszony hava 27-kén tartott első üléséből, a Kath[olikus] Status teendőinek előleges megvitatására kiküldött bizottmánynak Jegyzőkönyve. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 23 Az esperesi kerületek előkészítő gyűlésein itt az Egyház hierarchikus szerkezetére hivatkoznak. 26 Forster, 1907. 20-21. p.
