Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
24 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) „Két pont körül forgott e tanácskozás; vagy által adja a kath[olikus] egyház mindennemű javadalmait a Statusnak,27 és ezen esetben a Status tartoznék a papokat, kántorokat s. t. fizetni, és az egyházak cultusa és egyéb szükségeiről gondoskodni; vagy pedig a kath[olikus] Status megtartván a püspöki, káptalani, és mindennemű egyházi javadalmait és alapítványait, azokból igyekszik az egyházak és egyházi szolgák szükségeit fedezni; mennyiben pedig ezen javadalmak és alapítványokból az érintett czélt elérni nem lehetne, ezen esetben a hiányt ismét vagy a Statustól kiegészíttetni kéne, vagy pedig a hívek által fedeztetné. Ha a kath[olikus] Status maga gondoskodik az egyház és egyházi szolgák szükségeiről a czél könnyebb elérhetése tekintetéből, a szerfelett sok kanonokok, apát- és prépostságok reducáltatása, a társas káptalanoknak pedig megszüntetése28 is indítványoztatott. Ennek megvitatása után határaztatótt.”2<) A határozatok, amelyek a bizottmányi gyűlésen elhangzottak, szinte szó szerint kerülnek bele a Státus-gyűlés jegyzőkönyvébe. A többi kérdéshez képest azonban a viták hevességét jelzik azok a betoldások, átjavítgatások, amelyek sokkal gyakoribbak, mint a nem anyagi kérdéseket illető tárgyaknál. A Státus-gyűlésen, mielőtt a bizottmányi javaslat elfogadására sor került volna, a gyergyóalfalvi plébános, Andrási Antal kiemelte, hogy a papok fizetésének rendezése azért is szükségszerű, hogy „a papság ne legyen kénytelen szántás-vetéssel foglalkozva a különben hivatásánál fogva önmivelésre kellető időt anyagi szükségek beszerzésére fordítani, s emiatt a hívek oktatását, papi tiszte pontos teljesítését végtelen kárára a népnek és statusnak elhanyagolni kényszerült ne legyen”^0 A bizottmányi javaslattól eltérő hozzászólások is elhangzanak továbbá magán a gyűlésen. Ilyen volt Keresztes Márton udvarhelyi tanár megjegyzése, aki kérte, hogy a papok ellátása teljesen az államra legyen bízva, s ennek megfelelően az egyházi vagyon az államnak legyen átadva.* 80 81 Indítványát egyhangúlag leszavazták,82 annak ellenére, hogy ilyen jellegű javaslatok egész sorát készitik elő a zsinatra készülve az esperesi 27 Ebben az értelemben nem az erdélyi Státusról, hanem az államról van szó. 28 Először egy erősebb fogalmat („eltöröltetése”) használtak, de ezt áthúz-ták, s maradt a „megszüntetése”. 2<) A státus-gyűlési jegyzőkönyvbe se kerül bele az a pár sor, amelyet e bizottmányi jegyzőkönyvben is kihúztak, de ennek ellenére tudjuk, hogy elhangzott: „Az erdélyi vegyes kathjolikus] Status a közállományra nézve legüdvösb azon elv melletti ragaszkodását nyilvánítja, mely az álladalmat a hazában létező hitfelekezetek cultusa és szolgáinak költséges eltartásától - amennyiben az egyházi javakból kitelik - megkíméli”. 80 1848. augusztus 29, 23. pont. Sávai, 1999. 429. p. 81 Indítványát nem tussolták el, augusztus 31-én 37. szám alatt felvették a vegyes Státus-gyűlés jegyzőkönyvébe. Sávai, 1999. 436. p. 82 Meszlényi Antal: A magyar katholikus egyház és az állam 1848/49-ben. Bp., 1928.98-99. p.
